Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

698 Kbtk. 93—94. §§. kuruzslás torokbajban súlyosabb eredménynyel (XVIII. 314. C); gyógyszer eladása engedély nélkül orvos által (XX. 189. C. — XXII. 300. C); foghúzás és tömés orvosi felügyelet alatt nem qualifikált egyén által (XXII. 240. C); gyógyulást előidézett kuruzslás (XXIII. 107. C); Hoffmann-féle cseppek, Erzsébet-labdacsok, vasfürdök és timsós méhbefecskendezés adása jutalomért szülésznő által (XXIII. 272. C); foghúzás dijért borbély által erre való külön jogositvány nélkül (XXXIV. 48. C); gyógyszerek árulása bányaorvos által (XXX. 336. C); haszonszervi gyógyszer eladása betegek számára (XXXVI. 93. C); ártalmatlan növények eladása betegek számára (XXXVI. 96. B.); gondatlan emberölés és kuruzslás anyagi halmazat (0. E. H. 1470/889. sz. — B. H. T. IV. 314. sz.). 5. Nem esik e §. alá: szennalevél, mellthea és kamillathea árulása szatócs által (Bj. T. XIII. 323. C); gyógyitás ráolvasással (XV. 397. C); a mi a 79. §. alá esik; gyógyszer eladása nem beteg részére (XVI. 362. C); gyógyitás fizetés vagy jutalom nélkül (XVIII. 359. C); közönséges gyógyszereknek orvosi rendelvény nélkül való adása gyógyszerész által (XVIII. 304. C); foghúzás borbély által orvosi felügyelet alatt, ha a dijat az orvos kapja (XXVI. 143. C); gyógyfüvek eladása beteg részére (XXIX. 111. C). 6. Gyógyszer eladása egészséges ember részére droguista által az 1875. évi 26.033. sz. belügyminiszteri rendelet szerint büntetendő (Bj. T. XIV. 362. C). 7. Kuruzslásból származó testi sértés vagy emberhalál csak akkor számitható be (Btk. 310., 290. §§.), ha vádlott a következményeket előre láthatta (Bj. T. XVIII. 314. C). 8. Vádlott a fogászat gyakorlására fel lévén jogositva, felmentetett: mert nem volt megállapítható, vájjon a foghúzás és fogtömés a foggyógyászathoz tartozik-e (Bj. T. XXVII. 21. C). 93. §. Azon gyakorló orvos és sebész, a ki veszély esetében az első orvosi segélynyújtást alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja, továbbá azon gyakorló orvos vagy sebész, a ki járvány idejében rendes működési területén a hatósági kirendelést el nem fogadja, vagy a járvány folytán megbetegültek részéről kért első orvosi segélyt s a menynyiben lakhelyén más orvos a gyakorlatot nem üzi, a további gyógykezelést alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja: száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanazon büntetés éri azon szülészt vagy szülésznőt, a ki sürgős esetekben, a hivatásával járó s igénybe vett szolgálatot, valamint azon gyógyszerészt is, a ki az orvosilag rendelt gyógyszer kiszolgáltatását alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja. 94. §. Az állam, a törvényhatóság vagy a község által alkalmazott azon orvos, sebész, szülész vagy szülésznő, a ki ezen hivatalos alkalmaztatásával egybekötött orvosi, sebészi, illetőleg szülészi szolgálatot alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja: háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.