Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 41. §. 53 hivatal személyzetéhez tartozó teherbe ejtő, valamint mindazok irányá­ban, kik cselekvőleges részvétük vagy mulasztásaik által arra alkalmat szolgáltattak, szigorú fegyelmi vizsgálat indítandó s arról az igazság­ügyminiszteriumhoz jelentés teendő. Reménytelen betegek hazabocsátása. 57. §. Kivételes esetekben oly elitéit beteg fos-lvok, kik testileg már elgyengülve, a fogház kórágyain előrehaladott tüdögümösködésben, vérszegénységben, vagy görvélykórban, vagy más hasonló lassabban fejlődő nyavalyában nagy mértekben szenvednek s az alapos felülvizs­gálatot tartott orvosi bizottság nyilatkozata szerint felgyógyulásukhoz mi remény sem köttetik, valamint azon szembeteg foglyok is, kiket a fogház falai között látszervük elveszítésének komoly veszélye fenyeget, — egyéb tekintetre méltó körülmények mellett önmaguk vao-y hozzátar­tozóik kérelmére az orvos s a kir. ügyészség és főügyészség javaslata s az igazságügyminiszterium engedélye folytán kezesség mellett ideig­lenesen hazabocsáttatnak.*) 58. §. A kir. ügyész azonban gondoskodni és arra ügyelni tarto­zik, hogy az ekképen hazabocsátott foglyok rendőri felügyelet alá he­lyezessenek s egészségi állapotuk jobbrafordultával szabndságbünteté­sük hátralevő idejének kitöltése végett a fogházban visszaállíttassanak; ha pedig időközben elhalnának, a nyilvántartásból kivétessenek s ezen eset a minisztériumnak is feljelentessék. Elmebetegek. 59. §. Ha valamely foglyon az elmebetegség jelei mutatkoznak, annak ebbeli állapota, a szükséges elövigyázati szabályok alkalmazása mellett szoros figyelemmel kísérendő s ha e betegség csakugyan félre­ismerhetlenül elmehábornak bizonyulna be, mindazon esetekben, midőn annak gyógyulhatósága vagy gyógyithatatlansága még nem állapitható meg, az illető egyén egészségének helyreállítására ép oly gond for­dítandó, mint más betegekére nézve. 60. §. Ha a fogházi vagy törvényszéki orvos megfigyelése biztos eredményre nem vezetne: a vizsgálati fogolynak megfigyelései rendszer alá vétel végett az orsz. tébolydába leendő felvétele iránt a kir. ügyész a főügyész utján lépéseket teend.**) A szállítás és a tébolydában való tartás költségeit illetőleg a 73. §. szabványa irányadó. 61. §. Ha a törvényszéki vagy fogházi orvosnak alapos megfigye­lése folytán a letartóztatott állapota valósággal elmebetegségnek bizo­nyulna be, jól meg kell fontolni az orvosnak: ha vájjon a beteg álla­pota olyan-e, hogy ennek további czélszerü ápolása a fogházban lehet­séges, sőt kívánatos, a mennyiben a lélekháborodások néha oly tüne­tekben is jelentkeznek, melyek szerint a tébolyodas a benső gonosz­ságot és gonosz érzületet még teljességgel nem enyészteti el, midőn tehát a fogházi biztos őrizet előnyösebb a tébolydai vagy ápoldabeli letartóztatásnál; vagy pedig szükségesnek mutatkozik annak azonnali elszállíttatása a tébolydába, mely esetben a betegnek a tébolydában leendő fölvétele s illetőleg a fölvétel engedélyezésének előzetes kiesz­közlése iránt a kir. főügyészség utján késedelem nélkül lépések teendők. 62. §. Az országos tébolydába való fölvétel engedélye a kir. igazságügyminiszterium utján a kir. belügyminisztériumnál eszközölte­tik ki. Minthogy a fennálló szabályok szerint, az országos tébolydába rendszerint (60. §.) csak oly egyén vétethetik fel rendes ápolás és tar­tás végett, a ki felől a hatósági orvos hitelesen bizonyítja, hogy valóban elmebeteg és pedig vagy oly elmebeteg, a kinek a gyógyulásához kilá­tás van, vagy a ki, habár gyógyíthatatlan, de akózbiztonságra nézve tényleg veszélyes; ezekhez képes az illető kir. ügyészség azon jelenté­séhez, melyet a kérdéses elmebetegnek valamely orsz. tébolydába leendő felvétele iránt teszen, a következő okmányok melléklendők, úgymint: *) Lásd a B. p. 513. §-át. **) Lásd a B. p. 246. és 544. §. 2. bek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom