Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

lillv. 41. §. 41 helyettesíti, inig ugyanannak III. része továbbra is érvényben maradt. (VI. 282.) Mindkét szabályzatot részben módosította az 1899. évi ;>4U0; sz. r. (Lásd alább 11. alatt.) 2. Az 1880. évi fogházrendtartás I. része (Általános szabályok) részint az előzetesen letartóztatott és vizsgálati foglyokra, részint az elitéltekre vonatkozik. Az utóbbiakról szóló, illetölcfr az ezekre is kiterjedő rendelkezések a következők: A letartóztatás feltétele. 4; §: A fogházakba rendszerint fsak kir. bírósági ítélet, határozat, rendelet, meghagyás vagy rhegkeiré'ses alapján lehet valakit befogadni. ) Bánásmód a letartóztatottakkal. 7. §. A vádlott letartóztatása s elzárása kellő elővigyázattal, hogy meg ne szökjék, de egyszersmind becsületének és személyének lehető, kíméletben tartásával foganatosittassék. Ugyanez tartassék szem előtt minden más elzárt irányában akkor is, ha a fogoly vagy rab egy fogházból a másikba vagy kerületi börtönbe, vagy végre valamely országos; fegyintézetbe szállíttatik. Különösen kímélettel kell az eddig feddettem egyénnel bánni. Csak akkor lehet a letartóztatandó egyén irányában eröszakot használni, ha az ellenáll vagy szökni akar. 8. 8. Mindenik fogoly az e czélra alkalmazott őrszemélyzet által folytonos felügyelet alatt tartandó. Az őrködést a férfi letartóztatottak fölött a fogházi örök, a letartóztatott nők fölött pedig lehetőleg felügyelönök teljesitik. 9. Minden fogoly rendszerint harmadik személyben szólítandó meg. 10. S. Azon hivatalos személy, a ki valamely befogott vagy elitólt egyénnek letartóztatását vagy büntetését törvénytelen sanyargatásokkal súlyosbítja, a mennyiben e tette bűnvádi eljárás tárgyát nem képezi, fegyelmi uton vonandó feleletre. 11. S. Jügy hivatalos személynek sem lehet valamely fogolylyal magánösszeköttetésbe lépni, attól valamit elfogadni, azt magánczéljaira igénybe venni, sem pedig attól magánczéljaira vonatkozó valamely megbízást további gondoskodás végett elvállalni, — hanem ha ez nyilván a házirendhez taroznék, vagy a kir. ügyész világos beleegyezésével történnék. A foylyok elkülönítése és osztályozása. 12. §. Az előlegesen s a fenyítő vizsgálat végett letartóztatottak az elítéltektől mindenkor elkülönitendök. A férfiak a nőktől, mind az előlegesen letartóztatottakat és a vizsgálati foglyokat, mind pedig az elitélteket illetőleg, mindenkor feltetlenül teljesen elkülönitendök. Ott, hol a helyi viszonyok megengedik, további elkülönítések is eszközöltethetnek ,tekintettel az életkorra, a letartóztottnak fogsági ideje alatti és korábbi erkölcsi viseletére, műveltségi állapotára, társadalmi állására s az elkövetett vétség vagy bűntett minőségére. Az cszközlött elkülönítések nemcsak a külön hálótermekben, hanem a munka és a szabad légen való mozgás ideje alatt is, a menynyire csak lehet, következetesen foganatositandók. 13. §. Nem engedhető meg, hogy a fogoly házastársa és gyermekei, kik ellen arra törvényes ok fenn nem forog, a fogolylyal együtt fogságba tétessenek, még akkor sem, ha ők ezt maguk kívánnák és kérnék (55. §.). Ha a fogoly gyermekeinek kora, testalkata vagy egyéb viszonyai ezekre nézve kUlönös gondoskodást tennének szükségessé: a *) Lásd a Bp. 504., 506. és 515. §l§-ait.