Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

42 Btk. 38. §. tési idejének egyharmad része alatt, — az istentisztelet és iskolai oktatás kivételével, — mindenkitől elkülönítve, éiiel és nappal magánerzáráaban tartatik. (B. T. K. 30.. illetőleg 37. §§.) — A büntetésnek ojtv évet fölülmúló része ÍIZ elítéltnek akarata következtében sem tölthető magánelzárásban. A beszállítás után a rab azonnal rendes rabéleltnpzésbcn részesül ugyan, de két hétig az összes ételilletménynek csak két harmad részéi kapja, ugyanezen idő alatt foglalkozásban sem részesül és az olvasni tudó rabnak egyedüli olvasmányaként megfelelő imakönyv adatik; magaviseletére és bünbánatánka fölkeltésére gyabrabbi látogatások utján különös figyelem fordittatik. A visszaesők e magánelzárás kezdetén három hétig részesülnek ily bánásmódban. Bánásmód, különösen a visszaesőkkel. üt. §. A rabokkal való bánásmód mindig komoly és szigorú, de emberies és igazságos legyen: egyesek zaklatása és bántalmazása ép ugy tilos, mint mások előtérbe állítása. A fiatalok vallás-erkölcsi oktatására, pótnevelésére, iskolai tanítására, munkáltatására és egészségének megőrzésére különös gond fordítandó. Megengedtetik, hogy a husz évnél fiatalabb rabok a magánelzárás kiállása után azonnal — az Osztály kiváló előnyeiben való részesülés nélkül —• a kiütnöek nszilvába helyeztessenek el. A rabok rendszerint harmadik személyben szólitandók meg. Napirend. 21. §. A rabok napirendje a hétköznapokra kövekezöleg állapittatik meg: A nyári hónapokban 5 órakor, a téli hónapokban pedig r>M>-kor. a meghatározott jeladásra fölkelnek, szájukat kimossák, megmosdanak, megfésülködnek, felöltöznek, ágyukat megvetik és holmijukat rendbe hozzák. Ekkor mindenki csendesen elvégzi reggeli imáját. Nyáron r>V>-kor, télen G-kor a második jeladásra, az ajtók felnyitása után a folyosón sorakoznak s egymás után lépdelve, a munka-termekbe indulnak-. Itt a munkafelügyelönek átadaván. mindenki elfoglalja kijelölt helyét és dolgozik reggeli 8 óráig. Ekkor negyed órai munkaszünet áll be. miközben a rabok közt regeeli levesük kiosztatik. s'í, inakor a munka újra megkezdődik és a sétaidö alatti félbeszakítással foly 12-ig. Tizenkét órakor az adott jelre egy órai munkaszünet áll be. Ez alatt a. műhelyek kiszellőztetnek, a rabok pedig zárkáikba visszavezettetnek, hol egésznapi kenyerüket átveszik s a. kapott ebédet elköltik. Az ebéd utáni idő imával, hasznos könyvek olvadásával, az iskolai feladványok kidolgozásával tölthető el: lefeküdni s aludni tilos. Egy órakor ismét megkezdődik a munka s tart. a sétaidö alatti félbeszakítással, a nyári hónapokban 814, a téliekben pedig 8 óráig. Ekkor a rabok az adott jelre munkáikat a kiielölt helyekre teszik és egyenkint számba vétetvén a. munkafelügyelö által a börtönőröknek átadatnak és a hálózárkába kisértetnek. A füntehhickbcn szabályozott munkaidő csak annyiban szenvedhet félbeszakítást, a mennviben a reggeli elköltése után az igazgatóhoz és orvoshoz jelentkező rabok az illetők elé osztálvonkint, a lelkészek elé kivánkozók ezek elé egyenkint, az iskolába járók pedig — az igazgató által kiadott tanrendben meghatározott időben — együtt iskolába vezettetnek: ezenfelül pedig valamennyi egészséges rab. a mennyiben elzárt műhelyekben s nem az udvarokon végeznék munkájukat, va^v a szabad levegőnek ennyi idő alatti élvezésével egybekapcsolva nem lenne, az igazgató által megállapítandó időpontokban délelőtt és délután is. egvegv órai sétára bocsáttatnak olyformán, hogy a hürtünépület területén belül osztál yonkint sorrendben sétálnak, elvenként mérsékelt gyorsasággal s hallgatag lépdelvén egymás után, mintegv lő lépésnyi távolban A sétáról visszatértek azonnal munkájukat folytatják,