Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

fctk. 34. §. 29 lemmel tartásával, megszemlélhessék. A fegyenezek puszta kíváncsiság tárgyává nem tehetők. Nőknek a férfi-fegyintézetbe való bebocsátása tiltva van. 71. §. A fegyenezek beérkezett és elküldött leveléről, úgyszintén a rokonok és idegenek látogatásáról, pontos jegyzékek vezetendők. Kegyelmi kérvények. 72. §. A fegyenezek személyes kegyelmi kérelmeit csak az igazságügyminiszer kiküldött biztosa veheti át akkor, midőn a fegyintézet megvizsgálása végett abban megjelenik. A miniszteri biztostól függ, ezen kérelmeket, ha méltánylást érdemelnek, az igazgató és házitanács meghallgatása mellett, az igazságügyminiszter elé terjeszteni. Az igazságügyminiszterium részéről szabályszerű tárgyalás végett leküldött kegyelmi kérvények iránt a fegyintézeti igazgatóság, a házitanács meghallgatása után, a tanácskozási je-yzökönyv bemutatása mellett, nyilatkozik. A kegyelmezés rendesen oly feddetlen előéletű fegyenczekre hozható javaslatba, a kik fegyházbüntetésüknek legalább felét már kiállották, s eddigi viseletük, erkölcsi javulásuk, önképzésük és munkásságuk által biztos reményt nyújtanak az iránt, hogy jövőre a társadalom hasznos tagjai lesznek, s kiknek érdekében az igazgatóság még egyéb különös méltánylatra érdemes körülményeket képes felhozni. Házszabályok. 73. §. A fegyenezek által megtartandó házszabályok a következők: 1. Mindenki köteles a fennálló szabályokat tisztelni, és ahhoz, a mit azok parancsolnak, szavaiban és tetteiben alkalmazkodni. 2. A fegyenezek tisztelettel és feltétlen engedelmességgel tartoznak viseltetni az igazgatója, minden hivatalnoka és az örök iránt. 3. Minden fegyeneznek szabadságában áll kérdésével, kérelmével, vagy panaszával, az erre kijelölt időben, az igazgatósághoz személyesen járulni; de a ki ezt tenni akarja, köteles ebbeli szándékát az azon őrnek bejelenteni, a kinek közvetlen felvigyázata alatt áll (22. ?.); egyik fegyencz a másik nevében kérelmet nem adhat elő. 4. A fegyenezek ugvanezen módon az orvoshoz és lelkészhez is fordulhatnak. (22. §.) 5. Az istentisztelet, az oktatás és séta ideje alatt semmit sem szabad beszélni. A munka ideje alatt is csak annyit szabad szólni, a mennyi a közös munka elvégzéséheb okvetlenül megkívántatik. Illetlen beszélgetések, vagy az elkövetett gonosz tettek elbeszélése, keményen tiltatik; azok, kik ezt tenni merészelik, szigorúan megfenyíttetnek. Idegenekkel csak az igazgató beleegyezése mellett beszélhetnek a fegyenezek. Titkosan, vagy jelek által beszélni, a másik fegyeneznek parancsokat osztani, s fölötte 'rendelkezni nem szabad. 6. Az ablakon való kinézés, lármázás, éneklés, káromkodás, fütyülés, szóval minden illetlen és zajos önviselet, beszéd vagy cselekedet, szemérmetlenség és undort gerjesztő tett szigorúan tiltatik. 7. A fegyenezek békességben éljenek egymással; minden gúnyolódás, ingerkedés, sértegetés, szidalmazás, verekedés, vagy önbíráskodás ' tiltatik és megfenyit+ptik. 8. A kártya, koczka és egyáltalábon minden játék, továbbá a dohányzás, bagózás és burnótozás tilos. 9. A ki a felügyelet alól magát elvonni igvekszik, a ki megszökik, szökési kísérletet vagy ahhoz előkészületeket tesz, úgyszintén az is, a ki fegyencz-társának ilyetén szándékáról tud, s azt fel nem jelenti, — kemény büntetés alá esik. A szökésen rajtakapott és magát meg nem adó fegyencz ellen szükség esetén fegyver is használható.