Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

394 ittassága, ebből keletkezett izgatottsága és igv saját hibája okozta: a 279. §. alkalmazandó. (C. 6420/89. M. f. h. V. 343.) 4. A 281. §. a törvénynek ugy szóbeli, mint észtanszerü értelmezése szerint az erős felindulásnak azt a mozzanatát veszi fel az emberölési bűntett alkatelemei közé, midőn valaki szenvedett méltatlanság rögtöni visszatorlásakép követi el a cselekményt. Minthogy pedig egy nyolcznapos életkorú és igy büntetőjogi beszámitás alá nem eső csecsemőnél anyjával szemben ily felindulás keltésére való képességet a dolog természeténél fogva feltenni nem lehet: a vádbeli cselekmény az idézett törvényszakasz szerint nem minösithetö. (C. 1014/89. M. f. h. V. 346.) 5. Tekintve, hogy a halálra sérelmezett volt az, ki a leányos háznál békésen időző társaság tagjait durva szitkokkal és fenyegetésekkel megtámadta s vádlottal heves dulakodásba elegyedett, ez esetben fenforog a 281. §. 1. pontját megállapító heves felindulás; e szakasz 2. rendelkezése azonban nem alkalmazható, mert a tettlegeskedés a megkezdett támadás után kölcsönös volt s mindkét fél egyaránt törekedett ellenfelének súlyos bántalmazására. (C. 2583/87. M. f. h. V. 347.) 6. Az ittas állapot, mint a megölt személy által elő nem idézett, figyelembe, mint minősítő körülmény nem vehető; a vádlottat sértő szavak (büdös gulyás) pedig nem oly minőségűek, hogy azok a 281. §. első pontjában meghatározott erős felindulást megállapíthatnák. (C. 8264/89. M. f. h. V. 346.) 7. Tekintve, hogy vádlott nem az utczán, a hol előzőleg bántalmazva lett, hanem bizonyos idő eltelte után. a korcsmába jövetelekor, minden szóváltás nélkül, majdnem orozva tette zsebkésével ellenfele fejére a végzetessé vált szúrást: ilv körülmények közt az erős felindulás nem vehető bizonyítottnak. (C. 10.583/89. M. f. h. V. 348.) 8. Néhai K. Péter minden előzetes szóváltás nélkül a vádlottat bottal megtámadta, a szobából az udvarra s innen az utezára kergette és az utczán is bottal üldözte. Az ily módon való megtámadás és üldözés önmagában elegendő indok az erős felindulás keletkezhetésére, melyet meg nem szüntet az a körülmény, hogy a vádlott a megtámadást egy ideig tűrte és a futásban keresett menedéket: minthogy az erős felindulás keletkezése és ezzel kapcsolatban ennek kitörése olyannyira összefügg az illető egyénnek személyiségével, hogy az indulat keletkezésének időpontja egyáltalában meghatározhatatlan és minthogy ép ezért elegendő az erős felindulás mcgállapithatására oly ténynek létezése, mely alkalmas az erős felindulást előidézni. (C. 11.633/89. M. f. h. V. 348.) 9. Minthogy vádlottnak az a védekezése, hogy már hazamenetele közben hallotta néhai B. János szidalmazásait, sőt lefekvése pillanatában újból hallotta a reá vonatkozó szidalmakat, melyek akkor már a nejére is kiterjedtek, czáfolatlanul áll és miuthogy a néhai B. János által a vádlott ellen szórt szitkok alkalmasak a vádlott haragjának fellobbantására („te büdös, te rothadt orrú, gyere ki a dagadt lábu feleségeddel"): a 281. §. 1. bekezdése szolgált irányadóul. (C. 9080/90. M. f. h. V. 347.) 10. Minthogy a vádbeli cselekményt nagyobbmérvü szóváltás előzte meg, mely annyira fokozódott, hogy vádlott s néhai P. Pável ütöeszközöket ragadva, egymásra rontani készültek; mintkosrv a lakába távozó vádlottat P. Pável követte és az ajtót döngetve, vasvillájával az ajtóba szúrt; minthogy ezek a mozzanatok alkalmasak az erős felindulás keletkezésére: a 281. §. 1. bekezdése vétetett irányadóul. (C. 4230/90. M. f. h. V. 347.) 11. A közönséges összeperelés és káromkodás nem ok az erős felindulás megállapítására. (C. 3966Í91. M. f. h. V. 345.) 12. Vádlott a cselekmény elkövetése idején jogtalanul visszatartott bérének kifizetését kérte, azonban a sértett azt nemcsak megtagadta, hanem vádlottat durván összeszidta és ezáltal vádlottat felingerelte; tekintve, hogy sértett még utóbb is folytatta sértegetéseit; tekintve, hogy vádlott e szerint a tettet erős felindulásban követte el: a 279. §. szerint minősülő, a 281. §. 1. pontja szerint büntetendő szándékos emberölés bűntettében mondatik ki bűnösnek. (M. f. h. V. 345.) 13. Tekintve, hogy erős felindulás alatt a physlkai vagy erkölcsi hatások által felidézett ingerültség oly magas foka értetik, mely az öntudatot elhomályosítja és az akaratszabadságot, a nélkül, hogy azt teljesen megszüntetné, korlátozza; tekintve, hogy a fenforgó esetben a