Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

378 Btk. 278. §. lalkozott, s minthogy az eljárás adatai szerint az is nyilvánvaló, hogy a vádlottnak nem is lehetett feltételes szándéka (t. i. ha felesége hozzá vissza nem tér), a mennyiben a neje sokszor ismételt visszautasító nyilatkozata és magatartása egyenesen kizárta azt, hogy a neje megölésére irányuló erös elhatározása feltételesnek vétessék, meg kellett állapítani, hogy vádlott a feleségét előre megfontolt szándékkal ölte meg. (C. 2240/900.) Halmazat. 33. Lásd fenn a 18. pont alatt. 34. C. E. H. 2858/883. sz. A gyilkosság bűntettének kísérlete mellett a rablás büntette mint külön és önálló bűntett a Btk. 96. és 99. §-aiban foglalt szabályok alkalmazásával megállapítandó és büntetendő. (B. H. T. IV. 311. sz.) 35. J. Sándor és gazdasszonya 1890. okt. 29. reggel a J. Sándor tulajdonában volt ház udvari szobájában halva s kirabolva találtattak. Azokból a tényekből, hogy a most nevezett áldozatok a tettesek által a déli órákban meglepetve támadtattak meg, hogy vádlottak a magukkal hozott kötéllel hajtották végre a tényt, hogy a tettesek az elrablandó tárgyak birtokába a felismerés veszélyének kitétele nélkül csak J. Sándor és gazdasszonj'a megöletése után juthattak: kizárólag csak az ölésre irányult szándék előre megfontolt voltát lehet következtetni. A halálbüntetésről szóló olsóbirósági rendelkezést is fenn kellett tartani, mert bűnhalmazat (két gyilkosság és rablás) forog fenn és I. r. vádlott rablás és lopás miatt büntetett előéletű égvén lévén, a Btk. 91. §-a alkalmazást nem nyerhet. (C. 8848/92. Bj. T. XXVI. 7.) 36. Vádlott a Btk. 278. S-ába ütköző és minősülő gyilkosság bűntettében, továbbá a Btk. 344. §-ába ütköző és minősülő rablás bűntettének a Btk. 65. S-a szerinti kísérletében bűnösnek mondatik ki és ezért a Btk. 9G., 99. és 66. §§-ai alapján, azonban a Btk. 91. S-ának alkalmazása mellett, összbüntetésként életfogytig tartó fegyházra ítéltetik (debreczeni törvényszék). Minthogy jelen esetben, tekintettel a Btk. 9G. §-a rendelkezésére, a büntetési tételnél a 66. §. helyet nem foghat, a most megjelölt szakasz felhívásának mellőzésével a kir. törvényszék ítélete helybcnhagyatik a büntetés mérvére nézve is azért, mert a legmüveletlenebb ember is tudhatja, miként mást életétől és vagyonától megfosztani nem szabad: mindazonáltal a vádlott javára fenforgó egyéb túlnyomó enyhítő körülménvek folvtán a Btk. 91. §-ának alkalmazása e helyütt indokoltnak találtatott. (C. 2951/97. M. f. h. IX. 549.) 37. Anvagi halmazat: ugyanazon egyén ellen megkisérlett és befejezett gvilko'ssáií ÍBi. T. II. 98., VIII. 71., XII. 392.); — rablás és gyilkosság II. 67., IV. 203., V. 345., VI. 74., VII. 129., VII. 313., VIII. 305., XII. 277., XIII. 70., XIII. 85., XVI. 147., XVII. 17., XIX. 196., XX. 9., XX. 76., XXIV. 19., XXVI. 100., XXXI. 52.); — rablás, illetve rablás kísérlete és ezután elkövetett gyilkosság kísérlete (VI. 242., XXX. 37.); több ember megmérgezése ugyanazon megmérgezett étellel (VIII. 71. XXXIII. 116.); gyilkosság és szándékos emberölés, midőn vádlottak a meggyilkoltnál még két egyént találtak és ezeket is megölték (XIX. 307.); több ember meggyilkolása ugyanazon alkalommal (XX. 9.); erőszakos nemi közösülés, rablás és gyilkosság egy személy ellen (XXIV. 353.); lopás és gyilkosság, midőn vádlott a gyilkosság elkövetése után a megölt ingóságait eltulajdonította (XV. 131., XVI. 37.); két gyilkossági kísérlet két egyén ellen elkövetve (XXXIII. 7.); gyilkosság kísérlete és szándékos emberölés kísérlete, midőn a meggvilkolni szándékolt egyénre irányzott lövés más egyént sértett. (XXX. 29.) 38. Eszmei halmazat van gyilkossági kísérlet és gyilkosság közt, midőn vádlott kiszemelt áldozatát lövéssel megsértette, más embert pedig ugyanazzal a lövéssel megölt. (Bj. T. IX. 120.) 39. Nem állapíttatott meg halmazat: midőn vádlott többféle módon, megfojtás és szúrás által kísérletté meg, illetőleg hajtotta végre az ölést. (Bj. T. XVI. 238.); midőn gvilkossági kísérlet esetén a lövés több ember felé irányoztatott (XVII. 7.); egy ember ellen véghezvitt ismételt kisérlet esetében (XXII, 165.); egy ember meggyilkolása végett elkövetett több cselekmény ese-