Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

358 Btk. 264—265. §§. nem is vállalkozott. A védő semmiségi panasza tehát alaptalan (0. 4995/902. Bj. T. XLV. 7.). 6. A kiszenvedett büntetés csak jogos érdek megóvása czéljából vethető szemére az elitéltnek (Bj. T. II. 119., II. 354., III. 49.); holtak ellen nincs helye a valódiság kifogásának (VI. 303.); nem forog fenn jogos magánérdek, midőn vádlott azt mondta a korcsmában, hogy sértett rabló czigány, mert 30 írttal nem számolt be (IX. 326.); a fegvelmi bíróság Ítéletét el kell fogadnia a büntető birónak (XIV. 290.);' nincs helye vád alá helyezésnek, ha a sértett közhivatalnok ellen tett állítás valódisága már a vizsgálat során kitűnt (XIX. 33.). 7. C. E. H. 1625/905. sz. Az állított ténynek vagy kifejezésnek a bizonyítása a Btk. 263. §-ának I. pontja alapján csak akkor engedhető meg a közhivatalnokkal szemben, ha az a közhivatalnok hivatali működésével közvetlen kapcsolatban áll (B. H. T. IV. 372. sz.). 8. C. Je. 3212/906. sz. Annak igazolása, hogy az állitásnak czélja jogos magánérdek megóvása vagy előmozdítása volt, a Btk. 263. §-a szerint csak arra szolgálhat indokul, hogy a törvényben ki nem zárt esetekben az állítás valódiságának bizonyítása megengedtessék; de vádlott büntetlenségét csak az állítás valódiságának bebizonyítása eredményezi. (B. H. T. I. 40. sz.). 264. §. Az állítás vagy kifejezés valódisága bebizonyításának nincs helye és az még a sértett fél kivánatára sem engedhető meg: 1. ha a rágalmazás, vagy becsületsértés a 272. §-ban megjelölt személyek ellen követtetett el; 2. ha az állítás vagy kifejezés olyan cselekményre vonatkozik, mely csak a sértett fél indítványára vonható bűnvádi eljárás alá és az erre jogosított (113. §.) ilyen indítványt nem tett, vagy azt visszavonta; 3. ha az állított tényre nézve jogérvényes felmentő ítélet, vagy megszüntetési határozat hozatott; 4. ha az állítás vagy kifejezés a családi élet viszonyaira vonatkozik, vagy a női becsületet támadja meg. 265. §. Annak bizonyítása, hogy az állított tény köztudomású, szintén nem engedhető meg. (A 264. és 265. §§-hoz.) 1. Vádlott panaszosok ellen azt a feljelentést tette, hogy őt az utczán orozva megtámadták, s rajta testi sértéseket ejtettek, több ingóságait és pénzét elrabolták. E vád alapján panaszosok ellen a bünvizsgálat lefolytathatván, miután ellenük terhelő bizonyítékok fel nem merültek: a bünvizsgálat megszüntetett. Ezek szerint tehát vádlott vádja a Btk. 2C4. §-ának 3. pontja értelmében többé felülvizsgálat tárgyát nem képezhető jogérvényes határozat szerint, valótlannak bizonyult be. Tek., hogy a panaszosok ellen keresztülvitt bünvizsgálatban hozott megszüntető határozat tartalma további kérdés, vizsgálat vagy felülvizsgálat tárgya nem lehet; tekintve, hogy a Btk. 264. §-ának bevezetése és 3. pontja e tekintetben határozott és feltétlen rendelkezést tartalmaz; tekintve, hogy ez alapon többé kérdés tárgya sem lehet az, hogy a tények, melyek miatt vádlott a nevezetteket a hatóságnál feljelentette s melyek miatt ezek bűnvádi vizsgálat alá vonatta, valótlanok voltak, illetőleg a vádlottak felmentése által valótlanoknak mondattak ki: vádlott a rágalmazás vétségében vétkesnek volt kimondandó (C. 435/91. M. f. h. V. 284.).