Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Blk. 260. §. szó szerint egyező tartalmára és az akaratelhatározás egységére, vala­mint arra, hogy mind a két helyen benyújtott panasz egy személy ellen irányul, csak egységes cselekmények, vagyis a Btk. 260. S-a alá eső rágalmazás vétségének tényálladékát merítik ki; nyilvánvaló tehát, hogy az alsófoku bíróságok a Btk.-nek megfelelő rendelkezéseit tévesen al­kalmazták akkor, amikor a vád tárgyául szolgáló tettet a mo3t jelzett meghatározástól eltérően a Btk. 262. §-a alá eső nyilvános rágalmazásnak minősítették (C. 5579/903. M. f. h. XIV. 208.). Az indítvány előterjesztésének feltétele és időpontja. 53. Bágalmazás vétsége miatt külön vád többé nem emelhető ak­kor, ha ugyanazon ügyben és ugyanazon egyéniség ellen előbb már a hamis vád büntette miatt a vizsgálat nemcsak megindítva, hanem tel­jesen keresztül vezetve lett (C. 6984/82. M. f. h. V. 278.). 54. Minthogy vádlott panaszost a hatóságot képező törvényszék előtt csalással s igy büntethető cselekmény elkövetésével vádolta, s arra nézve a további eljárást megszüntető határozat hozatott: panaszosnak a Btk. 260. §-a alá eső rágalmazás vétsége miatt tett feljelentése a büu­vádi eljárás megindítására alkalmatlannak nem tekinthető (C. 1854/91. M. f. h. V. 278.). 55. Vádlottak oly cselekmények elkövetésével terhelték V. Ádám cs. és kir. katonai számtisztet, melyek alkalmasaknak mutatkoznak ugy a büntető, mint a fegyelmi eljárás megindítására s a mely beadvány következtében V. Ádám igazoló nyilatkozattételre fel is hivatott. Pana­szos azonban felsöbbségének intézkedését be sem várva, a budapesti ügyészségnél rágalmazás miatt feljelentést adott be vádlottak ellen. Minthogy V. Ádám feljelentésének alapja az a vád, a melyet ellene vád­lottak a IV. hadtestparancsnokság előtt emeltek s igy V. Ádám pana­szának elbírálásánál a Btk. 260. §-ának rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy a rágalmazás tényálladékához megkívántatik, hogy az a hatóság előtt emelt vád, a mely rágalmazás alapja volt, valótlannak bizonyul­jon, tehát a tényálladék megállapításához az is megkívántatik, hogy a rágalmazás alapjául szolgált feljelentés vagy vizsgálat felett jogerejü határozatot hozatott; s minthogy a V. Ádám elleni feljelentés alapján a IV. hadtestparancsnokság sem a büntető, sem a fegyelmi eljárást meg nem indította, hanem azt a vádlottak ellen rágalmazás miatt folyamatba tett eljárástól tette függővé: mindezeknél fogva mindkét alsóbiróság megsértette az eljárás alakiságát, a midőn a vádlottak ellen rágalma­zás miatt megindított büntetőügy érdemleges elbírálásába is bocsátko­zott (C. 7289/92. M. f. h. V. 278.). cfi. Panaszos azzal terheli vádlottat, hogy ez öt felettes hatóságá­hoz intézett beadványban csalással, okirathamisitással és más bünte­tendő cselekmények elkövetésével vádolta. A Btk. 260. §-ának előfelté­tele, hogy a terheltnek vádja _az_ ennek elbírálására illetékes hatóság vagy a bíróság előtt valótlannak bizonyult legyen. Ámde a jelen felje­lentés megtételekor még a fegyelmi vizsgálat sem volt foganatosítva. Ily körülmények között a Btk. 260. §-ára alapított följelentés tekintetében még a nyomozat sem lévén elrendelhető: a följelentés — mint idő előtti — félreteendő (C. 1252/97. M. f. h. VIII. 603.)­57. Lásd még a 112. §-nál 20. p. alatt. A 260. §. viszonya a 264. és 270. §§-hoz. 58. C. E. H. 2902/901. sz. A Btk. 260. §-ába ütköző rágalmazás vét­sége miatt emelt vád esetében a Btk. 264. §-ának 3. pontja nem áll útjá­ban annak, hogy a bíróság a vád valótlanságát meg ne bírálja. (B. H. T. IV. 364. sz.). 59. C. 85. sz. döntv. 1905. nov. 6. A Btk. 270. §-ának 2. pontjában és a kir. Kúriának 1883. évi június hó 13-án hozott 22. számú teljes ülési határozatában kifejezett az a szabály, mely szerint a bűnvádi eljá­rás közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozóan állított olyan tény miatt, mely valódisága esetében, bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után hivatalból, de csak felhatalmazás folytán

Next

/
Oldalképek
Tartalom