Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 255. §. 327 körösi asszoujé, ki telpl szerinte 2. r. vádlott előtte állitotta, hogy vá­ratlanul az ő lakásán lebetegedett. Ennélfogva 1. r. vádlott bűnössége itt is megállapíttatik. Tekintve, hogy a fcnforgó esetben a 254. §-ban meghatározott családi állás elleni bűntett az által követtetett el, hogy éppen az anyakönyv intézményének, mely leginkább hivatva van a csa­ládi állás bűnös meghamisítása ellen biztosításul szolgálni, hitelessége játszatott ki, a mennyiben a születés és keresztelési anyakönyvbe, mint közokiratba, a megkereszteltetett kisded származására vonatkozólag va­lótlan tények és nyilatkozatok bevezetése eszközöltetett; ennélfogva 1. r. vádlottra nézve a vádbeli cselekmény helyesen minösittetett a 254. S-ban meghatározott, de a 400. §. első bekezdésébe ütköző közokirathamisitási vétségével a 95. §. szerint eszmei halmazatban álló családi állás elleni bűntettnek (C. 2824/92. M. f. h. V. 266.). 19. C. E. H. 156/894. sz. A Btk. 254. §-a nem tesz különbséget a tekintetben, hogy a gyermek családi állása ennek előnyére vagy hát­rányára lett megváltoztatva. (B. H. T. IV. 357. sz.). 20. Vádlottaknak az a cselekménye, hogy a' V. Gizellának 1892. márcz. 13. született törvénytelen flgyermekét V. Mária törvénytelen gyermeke gyanánt vezettették be az anyakönyvbe, a Bk. 254. §-ába, ütköző bűntett mellett a Btk. 400. §-ába ütköző okirathamisitást is állapítja ugyan meg, azonban vádlottak a Btk. 95. S-a értelmében a Btk. 254. §-a alapján voltak bűnösöknek kimondhatók (C. 221/95. sz. Bj. T. XXXI. 7.). 21. Azzal, hogy I. és II. r. vádlottak az utóbbi vádlottnak 17 éves lánya által szült csecsemőt B. Máriának és ennek ágyasának Gy. Ignáez­nak nem dajkaságba, hanem örökbe adták és pedig közös megállapo­dás folytán: öt családi állásától tényleg megfosztották — s igy nye­részkedési szándék hiányában — a Btk. 254. s. első bekezdésébe ütköző büntettet követték el. Miután azonban vádlottak ettől egészen függet­lenül — arra nézve is közreműködtek, hogy a születési anyakönyvbe valótlan tények vezettessenek be, a mi azonban nem tőlük függő okból meghiúsult: ez utóbbi cselekményük a Btk. 40. §. 2. bekezdésébe ütkö­zik, mert kétségtelen, hogy vádlottak az ujdonszült gyermek részére a természetes apa és ennek nagyanyja vagyonából örökrészt akartak biz­tosítani, vagyis másnak jogtalan vagyoni hasznot akartak szerezni, — a mennyiben a gyermeket örökrész az apai és ennek nagyanyai vagyo­nából törvény szerint nem illeti meg. Ezek szerint tehát vádlottakat nem a Btk. 95. §-a szerinti eszmei, hanem a Btk. 96. S-ának tekintete alá eső anyagi halmazat terheli. (C. 12.338/95. Bj. T. XXXIV. 9.) 22. E §. alapján ítéltettek el egy koldus és a felesége, kik az országúton egy hároméves leánykát kocsijukra vettek, magukkal elvit­ték és felfedeztetésükig mint saját gyermeküket maguknál tartották. (C. 3019/99. Dt. T. XIV. 228.) 23. Vádlottak délután 1 óra tájban a keresztségben Zsófia nevet nyert 4 hónapos leánygyermeküket N. G. Jakab tudtával hozták ennek lakására s miután a nevezett leánygyermeknek a szobában az ágyon való lételét nem engedte s belső szobájába távozott, vádlottak a gyer­meket az udvarra nyíló konyhaajtónak küszöbére letéve, eltávoztak» mely ténykedésüknek N. G. Jakabnak cselédje, II. Erzsébet szemtanuja volt; tekintve, hogy ezek szerint vádlottak ténykedése annyira nyilvános volt, hogy a gyermek kitételére nézve a legkisebb kétely sem forog­hatott fenn, vádlottak cselekménye a 251. §-ba ütköző családi állás elleni tett fogalma alá nem vonható. (C. 3285/900.) 255. §. A ki a házasság megkötésénél a másik fél előtt valamelv bontó akadálvt elhallgatott, vagy a másik felet oly tévesztés által biría a házasság megkötésére, a mely miatt az felbontatott, vagy semmisnek nyilváníttatott: a családi állás elleni büntettet követi el és két évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ezen bűntett miatt csupán a sértett fél indítványára van helye a bűnvádi eljárásnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom