Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

182 Btk. 105. §. mindezeknél fogva a m. kir. Curia bűnügyi tanácsainak teljes ülése azon elvi kérdésekre: a) Szemben az 1880.XXXVII. t.-cz. 36. §§-nak szabályai olyan esetre is, midőn a jogérvényesen elitélt szabadságvesztés-büntetésnek végrehajtása alatt ujabb büntetendő cselekményt követ el? vagyis helye van-e oly esetben az összbüntetés kiszabásának vagy a büntetések cumulatiójának? és ez utóbbinak kimondása esetében; b) átváltoztatandó-e a cumulálandó különböző nemű szabadságvesztés (íenforgó esetben fegyház és börtön) egyike a másiknak nemére olyképen, hogy azok ugyanazon fegyházban vagy börtönben szakadatlanul végrehajthatók legyenek? határozatilag kimondja: ad a) az összbüntetés, vagyis az egyes büntetéseknek a többi cselekmények miatti büntetések félbeszakitatlan tartama szempontjából való arányos enyhítése mellőzendő és az 1880: XXXVII. t.-cz. 36. §-a alkalmazandó; ad b) a büntetés egységesítése azonban, a vádlott által elkövetett cselekményre meghatározott legsúlyosabb büntetési nemnek alkalmazásával, itt is fentartandó, azonban az enyhébb szabadságvesztés-büntetésnek tartama a súlyosabb büntetési nemnek súlyához képest arányosítandó. (B. H. T. I. 89. sz.). 25. Minthogy az 1880:XXXVII. t.-cz. 36. §-a értelmében az az elitéit, a ki büntetésének végrehajtása alatt ujabb bűncselekményt követ el, szintén a B. T. K. szerint büntetendő, e szerint pedig a pénz mint mellékbüntetés behajthatatlanság esetében mindig a főbüntetés nemére változtatandó át és minthogy a törvényszék a főbüntetést fegyházban állapította meg: ennélfogva az által, hogy vádlott által szabadságvesztés büntetésének tartama alatt elkövetett súlyos testi sértés miatt a járásbirósági Ítéletben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlanság esetére öt napi fogházra rendeltetett átváltoztatni, érintetlenül hagyta, a törvényben vont határokat nem tartotta be. (C. 8320/902. M. f. h. XIV. 184.) IX. FEJEZET. A bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró okok. 105. §i. Kizárja a bűnvádi eljárást: 1. a bűnös halála; 2. a királyi kegyelem; 3. az elévülés. í. Az 1. pontot illetőleg lásd a 118., a 2. pontra nézve a 119. §-t. Lásd még a Bp. 264. §. 2. pontját és 301. §. ut. bek. 2. Ha elévülés forog fenn, akkor a bűnvádi eljárás megszüntetése ez okból mondandó ki, még aíekor is, ha az állított tények be nem igazolhatása miatt volna az eljárás beszüntetendő. (C. 8825/84. M. f. h. V. 158.) 3. Tekintve, hogy a vétséggé minősített bűntettre minden irányban csak a vétségekre nézve fennálló büntető szabályok alkalmazhatók, mert a büntettet vétséggé változtató ítélet alapján a cselekmény olyannak tekintendő, mintha már elkövetéseikor is vétséget képezett volna: onnélfova a cselekménynek ily nemű átváltoztatása folytan elévülés esetén a. minősítésnek megfelelő szabályt kell alkalmazni. (O. 9279/902. M. f. h. XIV. 184.)