Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 102. §. 17f> korlátoztatik; tekintve, hogy oly esetben, melyben ugyanazon vádlott ellen két vagy több vétség forog fenn s ezek mindegyike miatt csupán pénzbüntetést, avagy az egyik büntetendő cselekmény miatt szabadságvesztést, a másik miatt pedig pénzbüntetést állapit meg ugyanazon Ítélet, a késégtelenül létező több büntetendő cselekmény, tehát a megvalósult anyagi bűnhalmazat daczára, összbüntetés csakis azért nem mondható ki: mert a Btk. 102. szakasza, a bűnhalmazat ez esetéről egyenesen rendeli, hogy nem a külön-külön büntetésekből behajtás utján képződő egységes büntetés, hanem mindenik cselekmény miatt a teljes büntetés éppen ugy szabandó ki, mintha vádlott csupán egyetlen büntetendő cselekménynyel terheltetnék s a büntetés csupán e cselekmény miatt mondatnék ki ellene, tekintve, hogy a törvény 102. §-val csak az összbüntetés van kizárva; tekintve, hogy az összbüntetés képzésének és alkalmazásának kizárása a valódi tényállásnak megfelelő helyes és tüzetes megjelölését nem akadályozza, tekintve, hogy az anyagi bűnhalmazat fenforgásának az Ítéletben való kimondása nem rnás, mint tüzetes jogi formulában kifejezése azon tényállásnak, hogy a tettes nem egy büntetendő cselekményben s nem is eszmei bűnhalmazatban tette magát bűnössé: a törvényszék ítéletének e kérdésre vonatkozó rendelkezése csupán annyiban téves, a mennyiben nemcsak hivatkozással a Btk. 96. §-ára az anyagi bűnhalmazat fenforgását mondotta ki, hanem egyszersmind a 98. §-ra való hivatkozással a két külön büntetést összliiintetésnek is mondotta ki; ellenben a tábla ítéletének szintén e kérdésre vonatkozó rendelkezése csak annyiban helyes, a mennyiben az osszbüntetésnek és így a Btk. 98.- §-ára való hivatkozásnak mellőzését rendeli, mig téves az ítélet azon rendelkezésében, mely egyszersmind a 90. §-nak a mellőzését is mondta ki. Tekintve ezek után, hogy a fentebbiek szerint mindenik cselekménynek teljes büntetése szabandó ki; tekintve, hogy a büntetendő cselekmény miatt a tv. által rendelt teljes büntetés azon büntetendő cselekményt jogi értelmében s annyiban szünteti meg, hogy az további eriminalis beszámításnak, további büntetésnek tárgya nem lehet; tekintve, hogy ennélfogva azon cselekmény, melynek teljes büntetésével megbüntettetett a tettes, mely tehát criminalistikai szempontból elenyészett, a visszaeséstől eltekintve, a büntetés súlyosbításának sem lehet eleme, tekintve, hogy a fennebbi pontban kimondott tétel ellenkezője egyértelmű azon eredménynyel, mely szerint ugyanazon büntetendő cselekmény kétszeres büntetésnek, egyszer a törvény szerint járó teljes büntetésnek, másszor pedig a büntetés súlyosbításának válnék alapjává; nem volt elfogadható a törvényszék ítéletének a tábla által helybenhagyott azon rendelkezése sem, mely avz egyik cselekmény miatt kiszabott teljes szabadságvesztés-büntetés és a másik cselekmény miatt kiszabott teljes pénzbüntetés, tehát mindkét büntetendő cselekménynek a teljesen és külön-külön aequivalens büntetések általi felemésztése daczára is a bűnhalmazatot még ezen felül súlyosbító körülménynek is elfogadta. (C. 6422''88. M. f. h. V. 146.) 3. (Cs.) Tekintve, hogy vádlott ellen két rendbeli vétség elkövetése van bizonyítva; tekintve, hogy a zsarolás vétsége miatt szabadságvesztés-büntetés, a becsületsértés vétsége miatt pedig pénzbüntetés, még pedig a Btk. 102. §-ának rendelkezése szerint ez utóbbi büntetés külön állapítandó meg s ámbátor a pénzbüntetések külön kiszabását rendelő törvénynél fogva az anyagi bűnhalmazat ez eseteire vonatkozólag kí van zárva a Btk. 96. g-ában rendelt s a további szakaszokban részletekben szabályozott összbüntetés alkalmazhatása; tekintve mindazonáltal, hogy a 102. §. csupán a büntetésre nézve módosítja a Btk. 96. §-át s hogy azonkívül a most idézett szakasz a pénz- és szabadságvesztés különkülön büntetésével büntetendő bűncselekmény eseteire érintetlenül fennáll; tekintve, hogy különösen fennáll a kérdéses esetekben a 96. §-nak hatálya azon irányban, mely a büntetőtörvény több rendelkezésének a Btk. 95. §-a alá tartozó eseteit, a több önálló büntetendő cselekményeket képező törvénysértéseknek a Btk. 96. §-a alatt subsummáít esetektől, vagyis az eszmei bűnhalmazatot az anyagi bűnhalmazattól elvileg megkülönbözteti; mely különbség, mint a törvény által külön megállapított lényeges alakzat, mindenik az említett törvények bármelyike alá tartozó