Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

104 lilik. 90. §. Több személy felbujtása és csábítása hamis tanuzásra. 17. A Btk. 215. §-ába ütköző és a 90. g. szerinti halmazatban álló kétrendbeli hamis tanuzás bűntettében, mint a 69. §. 1. pontja szerinti részes mondandó ki bűnösnek az a vádlott, a ki két személyt, habár egy polgári perben bujt fel a hamis tanuzásra. fC. 2718/94. B. T. XXXII. 9.) 18. Tekintve, hogy vádlott ugyanazon ügyben hamis tanuzásra két egyént törekedett reábirni: nem egy, hanem kétrendbeli hamis tanuzásra csábítás bűntettében mondatik ki bűnösnek. (0 4032/95. Bj. T. XXXII. 17.) Nemi erőszak — gyilkosság stb. 19. Erőszakos nemi közösülés (232. §.), gyilkosság (278. §.) és rablás (344. §.) miatt ítéltetett el vádlott, ki a nemi erőszak elkövetése után a sértettet késszurásokkal megölte s egy előre ásott gödörbe temette, azután pedig ruháit és csizmáit elvette. (B. T. XXIV. 353.) 20. Erőszakos nemi közösülés és nőragadás (321. §.) állapíttatott meg vádlottak ellen, kik a sértett nőt erőszakkal és fenyegetésekkel hatalmukba kerítették, azután egv istállóba vonszolták s ott vele nemileg közösültek. (B. T. XXVII. 125.) 21. Négyrendbeli nemi erőszak halmazatában mondatott bűnösnek vádlott, ki néhány órai időközben a sértett nőt minden közösülés után elbocsátva, majd utána futva és újra elfogva, vele háromszor közösült, néhány nap múlva pedig negyedszer is nemi eröszakot követett cl rajta. (B. T. XXXVII. 43.) 22. Nemi erőszak és magánlak megsértése (330. §.) állapíttatott meg vádlott ellen, ki éjnek idején a sértett nő szobájának ajtaját betörte, a szobába hatolt s az ott levő sértettet az ágyra teritvén, vele nemileg közösült. (B. T. XXIV. 260.) 23. Kétrendbeli megfertőzés (236. §.) s ennek egyszeri kísérlete miatt ítéltetett el vádlott, ki egy tizennegyedik évét be nem töltött leánynyal két izben közösült, egyszer pedig megkísérelte azt, de észrevétetvén, abbanhagyta. (B. T. XXXVII. 45.) 24. Csábítás (247. §.) és ez által okozott testi sértés anyagi halmazatnak vétetett. '(B. T. XVII. 231,) Családi állás elleni bűntett — okirathamisitás. 25. Gyermekcsempészet (251. §.) és k. o. hamisítás (400. §.) miatt ítéltetett el vádlott, ki leáns'ának újszülött csecsemőjét örökbe adta s ezzel azt családi állásától megfosztotta, azután mint az örökbefogadó törvényes gyermekét anyakönyveztette. (C. 12.338/94. B. T. XXXIV. 134.) Közönséges és hatóság előtti rágalmazás. 26. Tekintve, hogy a hatóság előtti rágalmazásnak a Btk. 260. S-ában meghatározott vétsége lényegileg különbözik a Btk. 258. §-ában foglalt rágalmazástól, mert az előbbi nem egyéb, mint a tények valótlanságának tudata nélkül emelt hamis vád, mig az utóbbi tisztán becsületsértő cselekmény; tekintve, hogy a folytatólagosság csak oly cselekményekre nézve állapítható meg, a melyek a törvénynek ugyanazon rendelkezését sértik, tehát egyneműek: a vádlott terhére rótt független és minőségileg is különböző két cselekmény van a Btk. 96. §-a szerinti halmazatban. (C. 109/98. B. T. XXXVIII. 20.) Gyilkosság — rablás — szándékos emberölés. 27. Tekintve, hogy a gyilkosság és rablás mint önálló büntettek nem a Btk. 95. §-a szerinti eszmei, hanem a 96. §-ban meghatározott tárgyi bűnhalmazat fogalma alá tartoznak: ennélfogva a jelen esetben a Btk. 349. S-ának 2. pontja nem alkalmazható. (C. 5369/86. M. f. h. V. 131.) 28. Gyilkosság és rablás miatt Ítéltetett el vádlott, ki a tanú által előzetes megbeszélés szerint kunvhójából kicsalt sértettet megölte s annak pénzét elrabolta. (B. T. XXIV. 19.)