Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

160 Blk. 95. §. kasztotta s ennek elpalástolása végett a könyveket meghamisította. (XXXV. 341.) 19. Elsőrendű vádlott, mint a p.-ládányi takarékpénztár könyvelője és másodrendű vádlott, mint ama takarékpénztár pénztárnoka, egymással összejátszva, a nevezett takarékpénztár kárára többrendbeli pénzösszegeket jogosulatlanul saját czéljaikra forditottak; egyszersmind pedig a takarékpénztárban vezetett kereskedelmi és üzleti könyvekben több helyütt szándékosan valótlan bejegyzéseket tettek, illetve hamisításokat követtek el. Minthogy vádlottak a jogtalan vagyonelvonás mellett egyszersmind a fennebb emiitett hamisításokat a takarékpénztár jogviszonyaira vonatkozólag, e pénzintézet sérelmére s vagyoni kárára követték el s az általuk szándékosan meghamisított könyveket a pénzintézet irányában tényleg használták is: minthogy ekkép vádlottak ellen a jogtalan vagyonelvonás mellett a Btk. 401. á-ába ütköző, a 403. ő. második pontja szerint minősülő és ez utóbbi szakasz szerint súlyosabban büntetendő magánokirathamisitásnak büntette bizonyítva van: vádlottak, figyelemmel a Btk. 95. §-ára, egyrendbeli bűntettben mondatnak ki bűnösöknek. (C. 4733/97. J. 97. 17.) Csalás — magán- és közokirathamisitás. 20. Az a cselekmény, melynél mindegyik vádlott mint tettes közreműködött, ugy a Btk. 379. és 380. §§-aiban körülirt csalás, mint a Btk. 401. S. és 403. §. első pontja alá eső magánokirathamisitás bűntettének ismérveit kimeríti ugyan, de tekintve, hogy vádlottakat egy akaratelhatározásból kifolyólag véghezvitt egy büntetendő cselekmény terheli csak: e cselekmény minősítését illetőleg a Btk. II. része oj.. fejezetének az okirathamisitásról szóló határozmányai alkalmazandók. (U. 1608/83. M. f. h. V. 124.) 21. Hamis adóslevél készítése s ez alapon a zálogjog telekkönyvi bekebelezésének eszközöltetése a magán- és az intellectualis közokirathamisitás eszmei halmazatát képezi. (U. 5766/85. Bj. T. XIV. 68.) 22. A hamis magánokirat felhasználása már a hamisítás fogalma alá esik s külön csalást nem állapit meg, tehát eszmei bűnhalmazat esete sem forog fenn. (U. 5571/86. Bj. T. XII. 41.) 23. Négyrendbeli hamis kötelezvény alapján négy külön kölcsön felvételénél és zálogjogi bekebeleztetésnél anyagi bűnhalmazat megállapítása mellett eszmei halmazat is megállapittatott csalás és intellectualis okirathamisitás közt. Büntetésül, mint súlyosabb, a csalás büntetése alkalmaztatott. (C. 5102/86. M. f. h. V. 125.) 24. Vádlott kétrendbeli adásvevési szerződést meghamisított és azok alapján tulajdonjogának A. és J. testvérei egyenként 100 írtnál többet érő birtokilletményeire való bekebelezést jogellenesen kieszközölte. E ténykedése magában foglalja mind a Btk. 401. S-ába ütköző magánokirathamisitás, mind a 400. §. második bekezdésében meghatározott közokirathamisitás bűntettének alkotó elemeit, nevezetesen az előbbiét azért is, mert a meghamisított okmánynak értékesítése is a Btk. 401. §-ának tényálladókához tartozik. Minthogy ezek szerint vádlott ellenében a köz- és magánokirathamisitás bűntetteinek a Btk. 400. §-ának meghatározása alá is esik, mert ép ez az eszmei halmazatnak jellemző mozzanata, nem az, hogy a magánokirathamisitás a valótlan ténynek nyilvánkönyvi bevezettetése végett történt, mert a czélzat kapcsolata, ha a törvény külön nem rendeli, egybe nem olvasztja a különálló bűncselekményeket. (C. 9357/96. M. f. h. X. 508.) 25. Tekintve, hogy a hamis magánokirat azon czélból állíttatott ki s arra használtatott fel, hogy a telekjegyzökönyvbe az elhalt G. A. örökösei jogviszonyainak lényegére vonatkozó valótlan tény vezettessék be; tekintve tehát, hogy a hamis okirat azon czélból állíttatott ki, hosy általa a Btk. 400. S-ában meghatározott közokirathamisitás büntette követtessék el, e szerint az csak mint eszköz jelentkezvén, nem önálló büntetendő cselekmény, minthogy létesítette a súlyosabb beszámítás alá eső közokirathamisitás bűntettét és annak tényálladékába beolvad: ennélfogva vádlott a Btk. 401. §-ában meghatározott magánokirathamisitás vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmentetik és csakis a Btk. 400. §-ának 2. tételében meghatározott közokirathamisitásban mondatik ki bűnösnek. (C. 2552/97. M. f. h. X..508.)