Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 69. §. 99 toritást nyújtván, eme magatartása által a bűntett elkövetését előmozdította. (C. 335/95. B. T. XXXIV. 9.) 32. Gyilkosságban segéd: ki a sértettet kicsalta lakhelyéből, mely előtt előleges megegyezés szerint társa már karóval várta (Bj. T. XXXIV. 19., — ki férje megölését szeretőjével elhatározta, mit utóbbi végre is hajtott. (XXXIV. 249.), — ki tudott a társ által elkövetett gyilkosságról, de azt meg nem akadályozta, sőt kijelentette, hogy tegyen társa, a mit akar, mig ö a tett elkövetési helyéről elfutott. (XXXVIII. 120.) 33. Szándékos emberölésben segéd: ki a tettessel a bántalmazásra nézve egyetértett, látta, hogy ez a botot fejszével cserélte ki s még ezután is bátorította (Bj. T. XXXV. 51.), — ki a bántalmazóknak biztatóan kiáltotta: „üssék agyon, megfizetem pénzzel!" (XXXV. 137.), — ki halálos testi sértés ejtett a megöltön, de ez a második vádlott szúrása folytán halt meg. (XXXVI. 101.) 34. K. L. azt vallotta, hogy a sértett mélyen aludt, a mikor ö a fejsze élével vagy fokával fejbecsapta. K. V." örtállásából tehát nem vonható az a következtetés, hogy az a sértettre megfélemlitöleg hatott, illetve hathatott; s minthogy máskülönben az összes bűntett tényálladékához tartozó s illetve bevégzést képező cselekményeket maga K. L. hajtotta végre: K. V. irányában nem állapitható meg tettestársi közreműködés, csak az, hogy mint segéd működött közre. (C. 5006/902. — M, f. h. XIV. 162.) Segéd testi sértésben. 35. Igaz ugyan, hogy vádlottak a tettessel együtt sértett félt lesből megtámadván, physikailag csak azon köhajigáíásban vettek részt, melylyel mindhárman áldozatukat fogadták; miután azonban látták, hogy a tettes nemcsak súlyos szögletes karót tart készen ellenfelének megtámadására, hanem ezt a kődobálások eredménytelensége után e veszélyes eszközzel ugy fejbeütötte, hogy térdre hullott, mely sérülés következtében másodnap meg is halt; miután továbbá a tettest ezen súlyos bántalmazástól vissza nem tartották, sőt tovább is a helyszínen maradván, közreműködésüket bűntársuktól meg nem vonták: segédek a súlyos testi sértésben. (C. 5379/885. M. f. h. V. 51.) 36. Bűnsegéd (súlyos testi sértés bűntettében), a ki a tettesnek kölcsönadta a tett elkövetéséhez a maga felsőruháját, a végett, hogy a tettes fel ne ismertessék. (C. 8121/89. B. T. XX. 376.) 37. Vádlott csak azután intézte ugyan az ütéseket sértettre, miután bátyja ezen szavakkal: „szorítsd öcsém!", őt a bántalmazásra biztatta; tekintve azonban, hogy e felhívásnak nem tulajdonitható azon psychikai erő, a mely elsőrendű vádlottnál a cselekmény elkövetése iránti elhatározást előidézte volna: ennélfogva az a reábirás fogalmának meg nem felelvén: másodrendű vádlott ellen a felbuitás tényálladéka meg nem állapitható. De ámbár ezek szerint másodrendű vádlott biztatásának szellemi hatása nem volt döntő indoka a bűntett elkövetésének, de kétségtelenül hatással volt elsőrendű vádlott elhatározásának megerősítésére, a támadás megkezdéséhez való felbátoritására: ugyanazért e cselekmény a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerint intellectualis bünsegitésnek tényálladékát állapítja meg. (C. 2437/892. M. f. h. V. 44.) 38. Vádlottnak elsőrendű vádlotthoz, a tetteshez intézett ama felhívása: „no most öcsém, a kivel dolgod van, végezd el!", a felbujtás által elkövetett bünrészesség ismérvét nem foglalja magában, mert nem lehetett alkalmas arra, hogy a tettest a büncselekedet elkövetésére reábirja. Az erre, mivel oka is volt reá, a nélkül, is el volt már határozva; de mivel másodrendű vádlottnak fentebb idézett buzdító szavai és neje által kihozott ütöeszközzel felfegyverkezve, elfoglalt ellenséges állása, a tettes bátorságának fokozása és a sértett ellentállási erejének csökkenése által kétségtelenül könnyítette és előmozdította a vádbeli cselekmény elkövetését, a kir. Ítélőtábla ítélete részben megváltoztatik. (C. 4423/892. M. f. h. V. 44.) 39. C. B. H. 794/893. sz. Azoknál a büntetendő cselekményeknél, melyeknél az okozati összefüggés magában véve megállapítja a tettes felelősségét a beállott súlyosabb eredményért (Btk. 306. S.), a segéd bűnössége is a beállott eredmény szerint alakul. (B. H. T. III. 256. sz.) 40. Halált okozó testi sértésben segéd gyanánt ítéltetett el: ki a 7*