Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 69. §. 97 Segéd. 17. A ki a tett elkövetése iránt közös megállapodás folytán a tett színhelyén megjelen, ámbár a tett physikai véghezvitelében nem vesz részt, segédként büntetendő. (21.619/81. Dt. II. 150.) 18. Segéd a 172. §. szerint büntetendő cselekményben, ki lakását a gyülekezetnek rendelkezésére bocsátotta s az összejövetelt lehetővé tette, illetőleg előmozdította. (Bj. T. XXXV. 269.) 19. Segéd gyanánt ítéltetett el, ki vádlott-társa kezdeményezésére és unszolására a feljelentést, melynek valótlanságát tudta, megszerkesztette. (Bj. T. XXV. 44.) 20. C. E. H. 7911/896. sz. A ki a közhivatalnok által hivatali hatáskörében elkövetett közokirathamisitást, a tettes minősegét ismerve, szándékosan előmozdítja, segéd a Btk. 393. §-ában meghatározott bűntettben. (B. H. T. III. 262. sz.) 21. C. E. H. 917/909. sz. A tettes felmentése a Btk. 82. §-a alapján nem áll útjában annak, hogy a segéd, aki tudomással bírt a bűntettnek vagy vétségnek tényálladékához tartozó ténykörülményekről, bűnösnek ne mondassék ki. (B. H. T. III. 266. sz.) Segéd erőszakos nemi közösülésben. 22. Az a nő, a ki üzletszerű keritönö létére 12 éven aluli leányt közösülésre átenged, segéd a Btk. 232. §-a alapján az erőszakos nemi közösülés bűntettében. Nem változtat ezen minősítés helyességén azon körülmény, hogy a tettes cselekedete nem minősül a Btk. 232. §-a alapján, hanem a 233. §. alapján, mert a tettes, valamint a segéd szándéka a Btk. 232. S-ában meghatározott bűntett elkövetésére irányult és a tett végrehajtása közben a segéd tudta és akarata nélkül a tettesre nézve beállott változás a segédre nézve nem hozhat létre változást. Hasonlóképpen nem szűnik meg a másodrendű vádlott bűnössége, habár a tettes a kísérlet stádiumában elállott és ezen elállás reá nézve a büntetlenséget ereűmrnyezle volna is. Mert a jelen esetben a tettes a segéd tudta nélkül és akkor állott el, midőn a segéd már mindent megtett, a mi az ö részéről a megállapított terv szerint meg volt teendő. (C. 11.602/83. M. f. h. V. 49.) 23. Tekintve, hogy az erőszakos nemi közösülés büntette két lényeges ismérven alapul, u. m. a személy ellen használt erőszakon és a mellett a házasságon kívüli elháláson: tekintve, hogy másodrendű vádlott a házasságon kivüli közösülés tényét véghez nem vitte és csak elsőrendű vádlott cselekményét mozdította elő (a leányt lefogva tartotta): mint bűnsegéd mondatik ki bűnösnek. (C. 12524/90. M. f. h. V. 49.) 24. Minthogy vádlott kétrendbeli bünsegédkezést követett el, mert két nöszemélyen véghezvitt erö.szakos nemi közösülés bűntettét mozdította elő szándékosan; minthogy e vádlottnak különben is intéző jellegű bünsegédkezése súlyos beszámítás alá esik, mert a sértett nöszemélyeket ezeknek szülői a vádlotthoz egész gyanútlanul ama szmlés folytán bocsátották, hogy ö éjjel egymaga hálni fél: ezeknél fogva vádlott a 232. §. szerint minősülő kétrendbeli bünsegédkezésben mondatik ki bűnösnek. 25. Vádlottak azon cselekménye, hogy az összebeszélés folytán egyikük a sértett nőt kihívta és mindketten őt a kazal felé vezették, nem a Btk. 69. §. első, hanem a második pontja szerinti vétkességet állapítja meg, szintúgy 3. és 4. r. vádlottak azon tettében, hogy mialatt P. Tomó a panaszos lányra ráfeküdt s rajta a nemi közösülést elvégezte, a leányt megfogták és kezeit, lábait tartották, nem a Btk. 70. §-a szerinti társtettesség, hanem szintén a Btk. 69. §. 2. pontja szerint a bűntettben való részesség ismerhető fel. (C. 13.087/94. — Bj. T. XXXI. 21.) 26. Segéd erőszakos nemi közösülésben: ki sértettet lakására hivta, ott a tetteseknek alkalmat nyújtott s azokat Közösülésre biztatta (Bj T XXXVI. 353.), — ki társával a sértett nőt megfogta és leteperte s annak kezét és lábát fogva tartotta (XXXI. 320.), — ki életveszélyes fenyegetést használt a más által véghez viendő közösülés czeljából (XXXIV. 23.), ki a leányt lefogva tartotta, mig társa közösült. (XXXV. 7.) Büntető Törvény. 7