Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

9-1 Blk. f>9. §. ban véve valamely büntetendő cselekménynek tényálladékál képezi, ennek megbüntetését a 67. §. intézkedése ki nem nem zárja. 1. "Vádlott azon cselekménye, hogy nyitott ablakon át egy kereskedő zárt boltjába bement, bogy valamit lopjon, ott a pénzes fiókot kihúzta, az egy-két forintnyi aprópénz-készletből egy 20 krajczárost kezébe vett, de azt nyomban, megbánva tettét, ónként visszadobta s azon az ablakon, melyen át jött, kimászva, távozott, a lopás kísérletének bűntettét képezi, mely azonban a véghezviteltől való önkéntes elállás folytán a 67. §. 1. pontja szerint nem büntethető. Vádlott cselekményében azonban a 330. S-ba ütköző magánlak megsértésének hivatalból üldözendő büntette tárgyilag megvalósult. (0. 0657/93. M. f. h. V. 43.) 2. Vádlott, ki sértett ellen kést ragadott, de mielőtt azt bántalmazásra emelte, önként átengedte neki: a 67. §. alapján felmentetett, a Ktk. 41. §-ába ütköző kihágás miatt azonban elitéltetett. (Bj. T. XXXII. 246.) 3. C. E. H. 5274/883. sz. Azokban az esetekben, midőn a bűntett elkövetésére létrejött szövetség önálló büntetendő cselekmény, a tettes elállása a bűntett véghezvitelétől nem szünteti meg a szövetségnek mint ilyennek megbüntetését. (B. H. T. III. 253. sz.) V. FEJEZET. A részesség. 69. §. A véghezvitt vagy megkisérlett bűntett vagy vét ség részese az: 1. a ki mást a bűntett vagy vétség elkövetésére szándékosan reábir (felbujtó); 2. a ki a bűntett vagy vétség elkövetését szándékosan előmozdítja, vagy könnyíti; vagy annak előmozdítására vagy könnyítésére mást reábir; úgyszintén, a ki másokkal a cselekmény elkövetésénél, vagy annak elkövetése után nyújtandó segély, vagy a cselekményből származó haszon biztosítása, vagy pedig a halósági intézkedések meghiúsítása iránt megelőzőleg egyetért (bűnsegéd). Felbujlás. 1. (Cs.) A felbujtásnak a „rábírás"' lévén a tényező eleme, felbujtónak az tekintendő, a kinek cselekedete, magatartása képezte azon elhatározó okot, mely a tetteseket a bűntett elkövetésére reábirta, mely tehát a bűntettre irányzott akaratnak elhatározására megállapítható, determináló okul szolgált. A törvény nem határozza meg a „rábírás" módjait, feltételeit vagy ismérveit. A törvény tehát a bíróra hagyja az egyes esetek körülményei szerint annak megállapítását, hogy a tettesre gyakorolt eszmei hatás olyan volt-e, hogy ez ezen hatás által indíttatott a bűntett elkövetésének elhatározására. A Btk. 69. §-a 1. pontjának szövege kétségtelen elfogadása azon általánosan elfogadott elvnek, hogy bármely módon eszközöltetett légyen a psychikai hatás, ha a tettes az által határoztatott el és ennek következtében a büntettet vagy vétséget elkövette, vagy megkisérlette: ez felbujtási képez, lett légyen az ezt eredményező cselekmény ajándék, ígéret, parancs vagy bármely más módja a szellemre gyakorolt hatásnak. A fenforgó esetben a körülmények áttekintése és mérlegelése azon meggyőződést erősitik meg, hogy sem Spanga, sem Pitéli nem határozhatták volna el a Maj-