Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

92 Btk. 67. §. .4 harmadik bekezdéshez: 7. Gyilkosság kísértete miatt elitélt vádlott a fin. és 92, §§. alap ján három évi fegyházra (Bj. T. XXIX. 262.. XXXVIII. 218.), életfogytig tartó Fegyházzal büntetendő szándékos emberölés kísérlete miatt elitélt vádlott a 66. és 92. §-pk alapján egy évi börtönre ítéltetett (Bj. T. XXXII. 125.. XXXVIII. 220.). 8. (C. 78. sz. Döntv.) A Btk. 92. §-ának alkalmazásával a Btk. 66. S-ának 'i. pontjában megállapított •">. illetve :i évi fegyháznál enyhébb büntetés nem szabható: mert a 92. g-ban foglalt ama rendelkezés, mely általában megengedi a büntetés leszállítását, csak annyiban bír natálylyal. a mennyiben más specziális rendelkezésben akadályra nem talál, a milyen spec/.iális rendelkezés a 66. S. 3. bek. azon batározmánya, hogy 5, illetve 3 évnél kevesebb büntetést megállapítani nem lehet; mely pont különben összhangban van a 92. §-ban ugyanazon esetekre megállapított tultéj'1ietle;i specziális minimumokkal. (B. II. T. I. 9. sz.) 9 A Btk. a bíróságot a bűnsegéd büntetésének meghatározása tekintetében esak annyiban korlátozza, a mennyiben a Btk. 60. §-a szerint a halállal büntetendő bűntetteknél a. bűnsegéd büntetése öt évnél enyhébb nem lehet: azt azonban a törvény sehol sem tiltja, hogy a bíróság a halállal büntetendő bűntett büntetését az enyhébb nemű büntetés legmagasabb tartamában, a jelen esetben tehát ló évi fegyházban (Btk. 22% £.) ki ne szabhassa. Nyilvánvaló tehát, hogy a bíróság a büntetés kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tételeket megtartotta akkor, midőn vádlott büntetését a Btk. 27*.. 344., (ifi.. 72.. 96.. 99. és 90. S?-ai alapján 10 évi fegyházban szabta ki. (('. 8682,902. — M. f. h. XIV. 159.) 67. §. Nem büntettetik a kisérlét: 1. ha a tettes a megkezdelt bünteti vagy vétség véghezvitelétől önként elállott; 2. ha a bünteti vagy vétség tényálladékához tartozó eredményt, — mielőtt cselekménye fölfedeztetett volna. — önként elhárította. 1. A mennyiben azon borházban, melybe vádlott behatolt, az elvonásra alkalmas tárgyak léteztek, vádlott azonban mitsern vett el. a Btk. 67. S-ának I. pontja értelmében ezen cselekményért nem büntethető, miután, ha a tettes a megkezdett bűntett véghezvitelétől önként elállott, a kísérlet megszűnt büntethető lenni. (('. 15.767/82. Bj. T. VI. 106.) 2. Hogy vádlott S. (i.-t életétől akarta megfosztani, jogosan következtethető a használt fegyver veszélyes minőségéből, a lövéseknek oly közelről lett ejtéséből, hogy azok folytál a bőr is uiegpörköltetett, valamint abból is. hogy e lövések a mellkas ellen irányoztattak, a melyben tartalmazott nemes részek megsértése rendszerint a halált szokta okozni. Mindazáltal vádlott a szándékos emberölés kísérlete miatt még sem volt a Btk. 67. §-a 1. pontjánál fogva büntethető azért, mivel kétségen kívül áll, hogy az ölési bűntett véghezvitelétől önként elállott s a sérültet, ki sulvosan megsebesítettnek sem látszott és saját beismerése szerint járni is képes volt, házából kilökte. (G. 5335/882. M. f. h. V. 42.) .*!. Vádlott a kérdéses lopás véghezvitelét nem valamely akaratától független akadály miatt nem végezte be. hanem .innak véghezvitelétől azon oknál fogva állott, el, mert az általa feltört helyiségben pénzt nem veit feltalálhatni, ennélfogva a lopás véghezvitelétől történt elállása önkéntesnek lévén tekintendő, ugyanézen lopás kísérletének vádja alól a Btk. 67. S-ának 1. pontja értelmében fel volt mentendő. (('. 16.298/87 Bi. T. VI. 107.) •I. Tekintve, hogy a kísérlet egyils lényeges feltételét a szándéknak a megkezdett büntetendő cselekmény véghezvitelét, tehát az egész cselekményt átfoglaló, e szerint annak teljes kimerítéséig tartó, vagyis a cselekmény valamennyi ismérveinek megvalósítását czélzó s ezen megvalósítás eszközléséig fennálló elhatározás képezi: tekintve, hogy az esetben, ha az eredetileg a véghezvitelre irányult szándék minden külső kényszer nélkül azelőtt változik meg, mielőtt még az akarat által irány-