Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

a baleset utáni keresetet csak a teljes kárösszegből, a teljes elmaradt jövedelemből lehet levonni (az ellenkező megoldás fogalmilag kizárt volta nyilvánvaló), következésképpen valamennyi kártérítést csökkentő összeget és így a társadalombiztosítási szolgáltatásokat is csak a kármegosztást megelőzően, a teljes kárból, a teljes elmaradt jövedelemből lehet levonni. A kármegosztásra pedig csak ezután kerülhet sor. Egyébként az ellenkező álláspont a társadalombiztosítási szolgáltatások levonásánál a munkáltató kisebb mérvű felelőssége esetén gyakorlatilag meg is hiúsítaná ennek a felelősségnek a dolgozó javára való érvényesülését. A társadalombiztosítási szolgáltatások teljes összege ugyanis — amelyet a munkáltató óvórendszabály megszegése esetén a kármegosztásra tekintet nélkül köteles a társadalombiztosítási szervnek megtéríteni — meghaladná a munkáltatót a kármegosztás arányában terhelő kártérítés összegét. Végül ki kell emelni, hogy a szóban levő számítási mód független a 46. számú polgári kollégiumi állásfoglalástól. E polgári kollégiumi állásfoglalás alkalmazása ugyanis az Mt. 62. §-án alapuló igények elbírálása során nem jöhet szóba, mert ezeknél az igényeknél közömbös az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási szerv megtérítési igényt érvényesíthet-e. A munkáltató és a dolgozó között fennálló sajátos jogviszonyban a kármegosztás alkalmazásának módjára nézve a különleges jogszabály — a többször módosított 2/1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet — rendelkezései, valamint a munkajog egyéb szabályai és alapelvei az irányadók. A kifejtettek értelmében a dolgozó elmaradt jövedelméből kell levonni a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, a munkáltató által a dolgozó javára kötött élet- és balesetbiztosítási szerződés alapján kapott összeget, valamint — a nem a munkáltató által kötött élet-, baleset- és nyugdíjbiztosítás kivételével — az egyéb biztosítás alapján kapott összeget, úgyszintén a többször módosított 2/1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet 11. §-a (1) bekezdésének b)—e) pontjaiban felsorolt egyéb kártérítést csökkentő összegeket, és a munkáltató az ezután fennmaradó megtérítetlen kárösszegnek a kármegosztás arányában őt terhelő részét köteles a dolgozónak megtéríteni. 56