Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

baleset történt, továbbá, ha a sérülés és a munkaképesség-csökkenés (halál) között az R. 199. §-ában megjelölt orvosi bizottság véleménye szerint okozati összefüggés van. A nyugellátási igénynek az (1)—(3) bekezdésben megjelölt határidőn túl történt bejelentése — a most idézett (4) bekezdésben említett kivé­teltől eltekintve — a nyugellátási igény megszűnését eredményezi. Az a kérdés tehát, hogy az igénylő az igénybejelentést kellő időben terjesz­tette-e elő, az ellátásra jogosultság kérdéséhez, és így bírósági hatás­körbe tartozik." 9. A 49. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás indokolásában a „[67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 74—88. §-ai]" szavak he­lyébe a „[3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 120. § és a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 255—256. §]" szavak lépnek. 10. Az 50. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás rendelkező ré­szében a „[67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 74—88. §]" szavak helyébe a „[3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 120. § és a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 255—256. §]" szavak lépnek. 11. Az 52. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás rendelkező ré­szében az „ennek körében az öregségi és rokkantsági teljes nyugdíjhoz, illetőleg résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idő" szöveg helyett az „ille­tőleg a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő" szöveg lép. Az indokolás első bekezdésében „a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 88. §-ának (1) bekezdése" szövegrész helyébe a „17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 256. §-ának (1) bekezdése" szövegrész lép. Ugyanebben a bekezdésben a „teljes, illetőleg résznyugdíjra" szavak he­lyébe „nyugdíjra" szó lép. 12. Az 53. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás rendelkező része helyébe a következő szövegű rendelkező rész lép: „A bíróság annak megállapításánál, hogy a rokkantsági nyugdíjra jo­gosult az 1975. évi II. törvény (T.) 50. §-ának (1) bekezdésében megha­tározott melyik rokkantsági csoportba tartozik, ósak a III. csoportbeli rokkantságnak azt az előfeltételét vizsgálhatja, hogy a jogosult rend­szeresen nem dolgozik-e, vagy keresete lényegesen kevesebb-e a meg­rokkanása előtti kereseténél." Az indokolás helyébe a következő szövegű indokolás lép: „Az a kérdés, hogy a dolgozó teljesen munkaképtelen-e és mások gondozására szorul-e, orvosi szakkérdés, a rokkantságnak, illetőleg a rokkantság fokának a kérdése. Ezért a 17/1975. (VI. 14.) MT számú ren­206

Next

/
Oldalképek
Tartalom