Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

túl történt bejelentése — a most idézett (4) bekezdésben említett kivételtől eltekintve —a nyugellátási igény megszűnését eredményezi. Az a kérdés tehát, hogy az igénylő az igénybejelentést kellő időben terjesztette-e elő, az ellátásra jogosultság kérdéséhez, és így bírósági hatáskörbe tartozik. MK 49. szám (Az MK 59. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Rokkantsági nyugdíj-igény megállapítása iránt indított perben öregségi nyugdíj-jogosultság megállapítása iránt kereset nem terjeszthető elő. A nyugdíjra vonatkozó jogszabályok szerint a perlést az igénybejelentéssel induló igazgatási eljárásnak meg kell előznie, az igazgatási eljárás előzetes lefolytatása a perlésnek előfeltétele [3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 120. § és a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 255— 256. §]. A rokkantsági nyugdíjigény megállapítása iránti perben az öregségi nyugdíjigényre való áttérés megengedése azt jelentené, hogy a bíróság az öregségi nyugdíjjogosultság kérdésében igénybejelentés és az arra vonatkozó előzetes igazgatási eljárás nélkül döntene, erre pedig a felhívott rendelkezések folytán lehetőség nincs. MK 50. szám (Az MK 59. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A nyugdíj-igény megállapítása iránt indított perben a társadalombiztosítási szerv a munkaviszony fennállásának elismerésére vőnatkozóan a megelőző eljárásban [3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 120. §-a és a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 255—256. §] tett jognyilatkozatát — a két eljárás összefüggésére és jellegére figyelemmel — indokoltan visszavonhatja. Ez esetben a nyugdíj-igényt érvényesítő fél a peres eljárásban igazolhatja a korábbi nyilatkozat visszavonása fo\lytán vitássá tett munkaviszony fennállását s e munkaviszonnyal kapcsolatban a szolgálati idő épségét. 199