Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

MK 2. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A munkaügyi bíróság a kereseti kérelem tárgyában akkor is érdemben dönthet — a Pp. 215. és 357. §-ában foglaltak figyelembevételével —, ha a dolgozó kártérítési felelősségét más jogi minősítés alapján látja megállapíthatónak, mint a döntőbizottság. A munkaügyi viták intézése során ellentétes döntések keletkeztek abban a kérdésben, hogy ha a munkaügyi bíróság a dolgozó kártérítési felelősségét más jogi minősítés alapján látja megállapíthatónak, mint a döntőbizottság, ilyen esetben a felelősség mértéke és a kártérítés öszszegszerüsége tekintetében érdemben dönthet-e, vagy pedig a megtámadott határozatot hatályon kívül kell helyeznie és a döntőbizottságot új eljárásra kell utasítania? A kérdés megoldásánál mindenekelőtt arra kell figyelemmel lenni, hogy a munkaügyi bíróságot az érdemi döntés meghozatalánál nem a döntőbizottság határozatában foglalt jogi minősítés, hanem — a Pp. 215. §-a értelmében — a kereseti kérelem, illetve ellenkérelem keretei kötik. A 19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 9. §-a értelmében a munkaügyi döntőbizottság eljárása kérelem alapján indul. Ennek a döntésre irányuló határozott kérelmet kell tartalmaznia. A döntőbizottság e kérelmen túl nem terjeszkedhet. Gyakran előfordul, hogy a döntőbizottság a dolgozó kártérítési felelősségét más — a dolgozóra kedvezőbb — jogi minősítés alapján látja megállapíthatónak, mint a munkáltató és ehhez képest a kártérítés összegét mérsékli. Előfordul azonban az is, hogy a döntőbizottság a kártérítési határozat jogi minősítését és összegszerűségét is helytállónak tartja, és a dolgozó kérelmét elutasítja. Az előbbi esetben a munkáltató, míg az utóbbi esetben általában a dolgozó nyújt be keresetlevelet a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság eljárása során — minthogy a felvetett kérdés eljárásjogi vonatkozású — elsősorban a Pp. 215. §-a, a 356. §-ának (1) bekezdése, valamint a 357. § rendelkezései az irányadók. Ha a munkáltató nyújt be keresetlevelet a döntőbizottság határozata ellen — az abban foglalt jogi minősítés megváltoztatása és az összegszerűség felemelése végett — a bíróság az előbb említett jogszabályi rendelkezések figyelembevételével a kereset tárgyában érdemben dönt13