Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

„A kifejtettek a foglalkozási megbetegedésből eredő károk miatt való felelősségre is megfelelően irányadók." Az állásfoglalás d) pontjának indokolása első bekezdésének első mondatában a .,4/1967. (VI. 8.) MüM számú rendelettel" szövegrész helyébe a „többször" szó lép. Az állásfoglalás d) pontja indokolásának utolsó bekezdése elmarad. Az előzőek szerinti módosításoknak megfelelően a Munkaügyi Kollégium 72. számú, valamint a 109. számú állásfoglalásával módosított 29. számú 'munkaügyi kollégiumi állásfoglalás teljes szövege a következő: a) A munkáltató a dolgozója életének, egészségének vagy tésti épségének megsértésével kapcsolatban előállott kárért az Mt. 62. §-a és az Mt. V. 83. §-a alapján akkor felél, ha az a munkaviszony keretében, a munkaviszonyból folyó kötelességek teljesítése során kifejtett tevékenységgel összefüggésben keletkezett. A munkáltatót ez a felelősség vétkességére tekintet nélkül terhéli azzal a megszorítással azonban, hogy a baleseten és a foglalkozási megbetegedésen kívül egyéb megbetegedésért a munkáltató csak vétkessége esetén tartozik felelősséggel. b) Ha a kárt a munkáltató működési körébe eső ok idézte elő, a felelőssége akkor is fennáll, ha az ok nem voít elhárítható. Nem vonatkozik ez a foglalkozási megbetegedésen kívüli egyéb megbetegedésekből származó károkra. A munkáltató működési körébe eső oknak minősülnek általában a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő személyi magatartásokból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. Annak vizsgálatánál, hogy a balesetet előidéző ok az adott esetben a munkáltató működési körébe esik-e, figyelemmel kell lenni a végzett munka jellegére és a munkavégzés körülményeire is. A kárt előidéző ok akkor minősül a munkáltató működési körén kívül esőnek, ha az az előző bekezdésben foglaltakra figyelemmel független a munkáltató tevékenységétől, tehát ha az előidéző ok és a munkáltató tevékenysége között nincs okozati összefüggés. Azt, hogy a kárt előidéző ok az adott esetben a munkáltató működési körén kívül esik-e, a munkáltató működése vonatkozásában és objektív ismérvek alapján kell vizsgálni. A működési körön kívül eső ok fennállása esetén is az Mt. 62. §-ánák (1) bekezdése álapján felel a munkáltató, ha a kár oka a munkáltató részéről objektíve elhárítható volt. 135