Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

mindent megtenni a gyermek gondozása és nevelése érdekében. Ennek maradéktalan teljesítéséhez biztosítani kell számára ugyanazokat a feltételeket, amelyek megilletik a saját gyermekét nevelő dolgozó nőt (apát). Ebből következik, hogy — a felhívott rendelet helyes értelmezése szerint — a szóban levő kedvezmény az állami gondozott gyermek nevelését vállaló és ellátó dolgozó nőt is megilleti, valamint azt a dolgozó nőt is, aki a gyermek nevelését és gondozását egyéb okból vállalta és ténylegesen teljesíti (pl. családi kapcsolat). A fenti esetekben, vagyis ha a gondozó jogosult a fizetett szabadnapra, az a vérszerinti anyát nem illeti meg. A 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 50. §-ának (1) bekezdésében biztosított szabadnapokra vonatkozó jogosultság szabályai nem teszik a jogosultság előfeltételévé a teljes évnek munkaviszonyban, illetve munkában való töltését. Ehhez képest a szabadnapra való jogosultság — időarányosan — azt a dolgozó nőt is megilleti, aki évközben szült, vagy pl. a gyermekgondozási szabadságról évközben tér vissza, illetve év közben kerül a munkáltatóhoz. MK 101. szám A 3/1976. (I. 29.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján a gyermekgondozási segélyre jogosító munkaviszony létesítésére a tanulmányok befejezésétől kezdődő 90 napos határidő kezdő időpontja az általános iskola nyolcadik osztályának, illetve a nappali tagozatú középfokú iskola utolsó tanulmányi évének befejezése, érettségi vizsga esetén pedig az érettségi bizonyítvány kelte, illetve szakmunkás vizsga esetén szakmunkás bizonyítvány kélte. Felsőfokú — főiskolai, egyetemi — tanulmányok esetén az említett határidő az utolsó tanulmányi év befejezését követő utolsó vizsga (államvizsga) letételének napjától, illetve az erről szóló oklevél keltétől vagy egyébként a hallgatói jogállás megszűnésével veszi kezdetét. A 3/1976. (I. 29.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján gyermekgondozási segélyre jogosult az a dolgozó nő is, aki bármely iskola (tanintézet) nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezését követően 90 napon belül munkaviszonyt vagy ipari szövetkezeti tagsági viszonyt létesít és fennállanak javára az e rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában megszabott feltételek is (a napi munkaideje leg128