Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

káltaíói felmondási okokat, a munkáltató bármely indok alapján felmondhat. A felhívott rendelkezés csupán azt mondja ki, hogy a munkáltatónak a határozatlan időre szóló munkaviszony felmondását a dolgozóval írásban kell közölnie, s abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. A gyakorlatban mindemellett egyebek között éppen a korábbi törvényi felmondási okok megszűnése folytán bizonytalanság észlelhető különösen abban a kérdésben: milyen követelményeknek kell hogy megfeleljen a munkáltató által közölt felmondás indokolása. A problémák felmerülésében az is szerepet játszik, hogy az Mt. 29. §-a a felmondás indokolásával összefüggésben csak abban az esetben rendeli el a felmondás hatálytalanítását, ha a felmondásban megjelölt indok valótlan, de nem tartalmaz kifejezett rendelkezést az olyan munkáltatói felmondás hatálytalanítására, amelynek indokolása más okokból kifogásolható. Az e körben felvetődő kérdések megválaszolásához a munkáltatói felmondás jogi szabályozásának céljából kell kiindulni. A törvény miniszteri indokolásának 7/c pontja kifejti: minden dolgozónak, aki már eltöltött bizonyos időt a munkáltatónál, igénye lehet arra, hogy mondják meg neki, miért nincs szükség a munkájára. A munkáltató bármely indok alapján felmondhat, a miniszteri indokolás fenti megállapításai azonban arra utalnak, hogy a törvény alkotójának szándéka szerint a felmondást csak olyan tényekkel, illetve körülményekkel lehet elfogadhatóan indokolni, amelyekből kitűnik, hogy a dolgozó munkájára nincs szükség. A dolgozó munkához való jogából következik ugyanis, hogy a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát csak akkor mondhatja fel, ha ez a munkaviszony a konkrét esetben nem tölti be megfelelően a rendeltetését, tehát a fenntartása akár a munkáltató tevékenységével, akár a dolgozó személyével összefüggő okból szükségtelenné vált. A munkáltató indokolási kötelezettségének az a célja, hogy a munkáltató számára a felmondási jogot a fentiek szerint indokolt körre lehetővé tegye, e körön túl pedig elzárja. A fentiekhez képest a munkáltatói felmondás indokolásának elengedhetetlen követelménye azoknak a tényeknek, illetve körülményeknek a megjelölése, amelyekből okszerűen következik, hogy a munkáltató rendes működése mellett a dolgozó munkájára a munkáltatónál a továbbiakban nincs szükség. Az elmondottakból fakad, hogy a felmondási okoknak — tényszerű 120