Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

Ha azonban a ['elmondás érvényességének kérdésével kapcsolatban munkaügyi vita indult, a dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét — mivel a jogszabály e kérelem előterjesztésére határidőt nem állapit meg — a munkaügyi vrta jogerős befejezéséig előterjesztheti. Arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mennyi időn belül köteles közölni a felmondás indokait, a jogszabály ugyancsak nem állapít meg határidőt. A felek együttműködési kötelezettségéből [Mt. 2. § (4) bek.] következik azonban, hogy a munkáltató a dolgozó kérelmének, amelyben a felmondás indokainak közlését kéri, a körülményekhez képest a legrövidebb időn belül köteles eleget tenni, és a munkáltató késedelme alapul szolgálhat arra, hogy a dolgozó a kérelem benyújtására megállapított határidő elmulasztása esetén a késedelmét a 19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 10. §-ának (3) bekezdése alapján kimentse. Ha pedig a felmondás érvényességével kapcsolatban munkaügyi vita indult, a munkáltató annak az eljárásnak a tartama alatt tehet joghatályosan eleget a közlési kötelezettségének, amely eljárásban a dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét előterjesztette. II. Az Mt. 29. §^ának rendelkezése szerint a dolgozó kérelmére a munkaügyi vitát eldöntő szerv a felmondást hatálytalanítja, ha a felmondásban megjelölt indok valótlan, a felmondás jogszabályi tilalomba, illetőleg korlátozásba ütközik, vagy egyébként nem a megszabott módon történik. Ha jogszabály rendelkezése értelmében a felmondás indokolása mellőzhető és a munkáltató nem indokolta meg a felmondást, a dolgozó annak hatálytalanítását azon az alapon kérheti, hogy a felmondás jogszabályi tilalomba, illetőleg korlátozásba ütközik, vagy nem a jogszabályban előírt módon történt. Előfordulhat azonban, hogy a dolgozó olyan esetben is, amikor a felmondás indokolása nem kötelező, nem az utóbb megjelölt valamely ok miatt, hanem azért indít munkaügyi vitát a felmondás hatálytalanítása iránt, mert a felmondást méltánytalannak tartja. Ilyen esetben a dolgozó kérelmét — arra az általános jogelvre tekintettel, hogy a felek nyilatkozatait nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint kell figyelembe venni — egyben a felmondás indokainak közlése iránti kérelemnek kell tekinteni és a munkaügyi döntőbizottságnak a munkáltatót fel kell hívnia az, indokolási kötelezettségének teljesítésére. A továbbiakban pedig azt kell vizsgálnia a döntőbizottságnak, hogy a munkáltató által utóbb megjelölt felmondási ok megfelel-e a valóságnak, és hogy ehhez képest kellő alapja van-e a felmondásnak. III. Az Mt. 26. §-ának (2) bekezdésében foglaltakból, valamint a fel110