Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

megismerje és értékelje. Emellett az is gyakran előfordul, hagy egyes szülők a házassági köteléktől való szabadulás érdekében könnyelmű engedményeket tesznek a gyermek elhelyezése kérdésében, esetleg azzal a megfontolással, hogy azon később ugyanis módjuk lesz változtatni. Amikor a társadalom a gyermek fejlődését és nevelését ennyire központi kérdésként kezeli, megengedhetetlen volna, hogy a házassági kötelék kérdésében döntő bíróság tétlenül álljon a mellett a tény mellett, hogy a gyermek sorsa a gondviselésére megegyezés szerint jogot szerzett szülő erkölcsi vagy más tulajdonságainál fogva nincs kellően biztosítva, sőt esetleg a gyermek fejlődése egyenesen veszélyeztetve van. A gyermek érdekének fokozott védelmét tartja szem előtt a Csjt. 76. §-ának (1) bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a bíróság a gyermeket — ha a szülőnél történő elhelyezése az érdekeit veszélyezteti — máshol is elhelyezheti. E rendelkezésből is következően a házassági per bírósága a gyermek érdekével ellentétes szülői megegyezés félretételével az elhelyezés kérdésében hivatalból úgy határozhat, ahogyan az a gyermek érdekének a legjobban megfelel. Hasonló szellemben kell eldönteni azt az elvi kérdést is, hogy a bíróságnak a Csjt. 76. §-ának (1) bekezdésére tekintettel joga van-e megtagadni a gyermek elhelyezése tárgyában kötött egyezség jóváhagyását, vagy pedig az reá jellegénél fogva a perben is irányadó. A Pp. 148. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja és az eljárást folytatja. Minthogy a szülők nem önmagukról, hanem közös gyermekük sorsáról, életéről, jövőjéről rendelkeznek, ez már egymagában is korlátokat emel jogaik gyakorlása elé. Nyilvánvalóan nem lehet szó a gyermek elhelyezésére vonatkozó jog olyan gyakorlásáról, amely a jogszabály alapvető céljával, szellemével, az egész törvényhozói elgondolással ellentétben áll. Márpedig a törvény azt tekinti alapvető célnak, hogy a gyermek az érdekét legjobban biztosító elhelyezést kapja. Ha a szülők nem így állapodnak meg, megállapodásuk megfelelhet érdeküknek, de nem felel meg a jogszabály követelményeinek és a gyermek érdekének. Ezzel a jóváhagyás megtagadásának törvényes feltételei már megvalósultak. A fentebb kiemelt szempontokat megfelelően alkalmazni kell a mindkét házastárs által örökbefogadott gyermek elhelyezésénél, valamint akkor is, ha a gyermek szülei nem voltak házastársak. A Csjt. 76. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról is, hogy a kiskorú érdekében a gyámhatóság, illetőleg az ügyész is indíthat pert. Ha tehát a bíróság más perből a gyermek elhelyezésének, illetőleg elhelyezése megváltoztatásának szükségességéről szerez tudomást, akkor jár el helyesen, ha erre az említett szervek figyelmét felhívja. XXIII. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS (A XXXVIII. számú Polgári Elvi Döntés hatályon kívül helyezte.) V 61