Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)
Ennek érdekében a tárgyalást előkészítő intézkedések körében (Pp. 124. §) célszerű lehet — a kereseti kimutatásokon felül — a felek közös gyermekére vonatkozó környezettanulmány beszerzése is. Ez ugyanis adatokat tartalmazhat arra vonatkozóan, hogy a gyermekre milyen hatással van szülei meghasonlott házasélete. Ennek ismeretében a bíróság a házastársak felelősségérzetének felkeltésével elősegítheti a békítés eredményességét. A Pp. 285. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság a békítés megkísérlése érdekében is folytathat le bizonyítást. Erre különösen akkor lehet szükség, amikor remény van arra, hogy meghatározott körülmények tisztázása a feleket az együttélés helyreállítására késztetheti. Ha pedig a per adataiból arra lehet következtetni, hogy az életközösség helyreállítása valamilyen akadály kiküszöbölésével elősegíthető (pl. az egyik házastárs gyógykezelésével, alkoholelvonó kúrának való alávetésével), a bíróságnak ennek érdekében tevékenyen közre kell működnie. A Pp. 288. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi a házassági per szüneteltetését a felek megegyezése alapján, az indokolás szerint kifejezetten avégett, hogy a házastársak kibékülését ezzel is előmozdítsa. Erre a lehetőségre indokolt esetben fel kell hívni a felek figyelmét. Ugyancsak a felek kibékülésének elősegítését célozza a Pp. 285. §-ának (4) bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a békítési kísérlet nem vezet eredményre, a bíróság a tárgyalást elhalasztja és a tárgyalás folytatására csak a harminc napi határidő letelte után tűz határnapot. E rendelkezés céljából következik az is, hogy a bíróság az első tárgyalás alkalmával nem tűzhet a folytatólagos tárgyalásra harminc nap eltelte utáni határnapot, úgyszintén e határidő alatt a bíróság tárgyaláson kívül a per érdemét érintő perbeli cselekményt nem végezhet (pl. nem kereshet meg más bíróságot tanú kihallgatása iránt). Az említett határidőt tehát nem lehet megrövidíteni, annak azonban nincs törvényi akadálya, hogy a bíróság hosszabb határidő eltelte után tegyen a perben újabb intézkedéseket. A felelősségérzés felkeltésére különös gondot kell fordítani akkor, ha a felperes saját kötelességsértő magatartása alapján kéri a házasság felbontását, és azt a másik fél ellenzi. A bíróságnak kifejezésre kell juttatnia a társadalom rosszallását a jog és az erkölcs követelményeit, a házastárs és a közös gyermekek érdekeit sértő egyoldalú magatartásával szemben. A bontóper keretén belül rendszerint rendezni lehet minden vitás kérdést, következtetést lehet levonni a felek jellemére, általános emberi magatartására, s megnyugtatóbban állapítható meg, hogy melyikük alkalmasabb a gyermek nevelésére. A volt közös lakás használatának a rendezéséhez is a bontóperben felmerülő adatok nyújtanak megfelelő következtetési alapot. Célszerű a házassági vagyonjogi igények rendezése is, ha a felek ezeket az igényeket peren kívül nem tudják rendezni. Nem kívánatos, hogy a házastársak a bontópert követően hosszabb ideig a felbontott kapcsolatukkal összefüggő kérdések rendezésén pereskedjenek egymással. Ezért a bíróságnak — olyan esetben is, amikor a felek nem egyező akaratnyilvánítással kérik a házasság felbontását — arra kell törekednie, hogy meggyőzze a feleket: nemcsak a gyermek elhelye35