Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

A peres feleknek ezért a tárgyaláson személyesen is meg kell jelenniük. Távolmaradásuknak — a Pp. 285. §-ának (5) bekezdésében foglalt kivé­teltől eltekintve — az a következménye, hogy a bíróság nem tulajdonít­hat hatályt az egyező akaratnyilvánításnak. Helyes, ha a felek figyelmét a bíróság erre az idéző végzésben felhívja. A házasság felbontására irányuló egyező akaratnyilvánítást a törvény alakszerűséghez nem köti. Kifejezhetik tehát a felek egyező akaratukat közös beadványban, utalhat erre az egyik házasfél keresetlevelében, a másik pedig az erre vonatkozó nyilatkozatát meghallgatása során szemé­lyesen is előterjesztheti. A házastársak a házasság felbontására irányuló egyező akaratukat tar­talmazó nyilatkozatot nemcsak a keresetlevélben vagy az első tárgyalás kezdetén, hanem a per során bármikor megtehetik. A nyilatkozatnak azonban kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie. Nem elég tehát, ha az alperes a keresetlevélre úgy nyilatkozik, hogy a házasság felbontását maga is kéri, vagy hogy azt nem ellenzi. Az alperesnek az említett közömbös, a felperes szándékával nem egyeztetett és gyakran csak a bíróság elé történt idézésnek hatása alatt tett nyilatkozata ugyanis nem ad elég következtetési alapot annak meg­állapítására, hogy akaratnyilvánítása mögött valóban egyező, végleges és megfontolt szándék áll. A házasság felbontására irányuló egyező akaratnyilvánítás őszintesé­gének és befolyásmentességének vizsgálatánál a fentiekhez hasonlóan figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermekelhelyezés kérdésében tör­ténő egyezkedés során a gyermek nem lehet alku tárgya, a házassághoz való ragaszkodás vagy a házasság felbontásához való hozzájárulás felté­tele, anyagi haszonszerzés vagy éppen bosszúállás eszköze. A Pp. 286. §-a értelmében a bíróság önmagában a jogról való lemon­dásra, az elismerésre és a beismerésre, illetőleg a mindkét fél egyező vagy az egyik fél — ellenfél által kétségbe nem vont — előadására bon­tóperben tényállást nem alapíthat. A bontásra irányuló egyező akarat­nyilvánítás azonban nem esik e rendelkezés hatálya alá, mert az olyan jognyilatkozat, amelyből a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megrom­lására lehet következtetni. A Csjt. 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt új szabály szerint a gyer­mek elhelyezéséről, tartásáról, a szülő és a gyermek közötti érintkezés­ről, továbbá a házastársi tartásról, valamint a közös lakás használatáról a felek között létrejött megállapodást perbeli egyezségbe kell foglalni és jóvá kell hagyni, hacsak e kérdésekben a bíróság a felek kérelmére nem ítélettel dönt. Fel kell hívnia a bíróságnak a felek figyelmét a házassági vagyonjogi kérdések egyidejű — egyezséggel vagy ítélettel történő — rendelkezésének célszerűségére is. Ennek különösen akkor van jelentő­sége, ha a házastársi közös lakás használatával kapcsolatosan kárpótlás nyújtására, illetőleg megítélésére kerülhet sor, amely esetben ennek ösz­szege a vagyonjogi igényekkel együtt számolható el [7/1974. (VI. 27.) IM sz. rendelet 28. §]. Az újabb viták és az ezekkel kapcsolatos további pe­reskedés megelőzése végett pontosan és egyértelműen kell meghatározni a felek között létrejött megegyezés tartalmát. A bíróságnak az egyezség jóváhagyásánál a feleket tájékoztatnia kell 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom