Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

korlátozódjék a legszükségesebbre. Ilyen megfontolás alapján a kötelezett magasabb keresete, jövedelme esetén alapos lehet a szülőnek — a létfenntartását ugyan biztosító — nyugdíja kiegészítésére irányuló igénye is. A szülő szükségleteinek felmérésénél tekintettel kell lenni arra is, hogy az öregkoránál fogva vagy egyébként is tehetetlen és gondozásra szoruló szülővel kapcsolatos gondozás költségei, illetőleg az azzal kapcsolatos szolgáltatások [Csjt. 65. § (2) bek.] körébe tartozik a ruházkodás és a kulturális igények kielégítése is. A jogosult és a kötelezett életviszonyainak sokoldalú, alapos vizsgálatára van szükség ahhoz, hogy a bíróság az igazságosságnak és a méltányosságnak megfelelően állapíthassa meg a tartás mértékét. b) A törvény (Csjt. 66. §) szerint a tartást a kötelezett — választása szerint — saját háztartásában természetben vagy havonként előre pénzben szolgáltathatja. A jogosult alapos okból követelheti, hogy a kötelezett a tartást pénzben szolgáltassa. A bíróság a felek viszonyainak figyelembevételével a tartás más módját is meghatározhatja. E rendelkezésekből egyrészt az következik, hogy a kötelezettet akarata ellenére a tartás természetbeni szolgáltatására nem lehet kötelezni, másrészt pedig az, hogy a szülő a természetben felajánlott tartás helyett alapos okból pénzbeli szolgáltatást követelhet. Az alapos ok fennállását a felek életkörülményeinek, egymáshoz való viszonyának és az együttélés várható következményeinek gondos felmérésével kell vizsgálni. Ilyen alapos ok lehet például az is, hogy nem eléggé bensőséges a szülő és a gyermeke — illetőleg ennek családja — közt a viszony ahhoz, hogy együtt éljenek, vagy a szülő elhelyezése nincs megfelelően biztosítva. A fentiekből következik az is, hogy ha a szülő által a tartás természetbeni szolgáltatása iránt indított perben a kötelezett a természetbeni tartást nem hajlandó vállalni, a keresetet ez okból nem lehet elutasítani, hanem a szülő javára — amennyiben ennek feltételei fennállanak — tartásdíjat kell megítélni. Hasonlóképpen nincs eljárásjogi akadálya annak sem, hogy a szülő által tartásdíj megítélése iránt indított perben a bíróság a leszármazót a tartás természetbeni szolgáltatásra kötelezze, feltéve hogy erre késznek nyilatkozik és a szülőnek — az előbb kifejtettek szerint — nincs alapos oka a természetbeni tartás ellenzésére. Mindkét esetben helye lehet annak is, hogy a bíróság — amennyiben ezt a felek életviszonyai indokolják — a tartás más módját határozza meg. így például a szülő javára a természetbeni tartás mellett kiegészítő pénzbeli szolgáltatásra is kötelezheti a leszármazót, vagy a szülőnek más személy által történő gondozása esetén a leszármazót az ezzel járó költségek megtérítésére kötelezheti. 8. A szülőtartási igények elbírálásánál a bíróságnak fokozottan kell törekednie a per alapos és egyben gyors tárgyalására. Ennek érdekében hivatalból is minden szükséges intézkedést meg kell tennie, és elő kell segíteni, hogy a tartásra szoruló szülő jogai hatékony védelemben részesüljenek. A tárgyalás során, valamint a határozatával nevelnie kell az állampolgárokat a gyermeki kötelezettségek lelkiismeretes teljesítésére és fel kell keltenie bennük a szülők iránti fokozott felelősségérzetet. 25