Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)
E szabályból az következik, hogy a felek egyező nyilatkozata alapul szolgálhat a végrendelkezést szolgáló okirat létrejöttének, tartalmának, alakiságának, valamint a végrendelkező akaratán kívül álló okból bekövetkezett későbbi megsemmisülés tényének vagy fel nem találásának megállapítására. A közjegyző tehát az egybehangzó nyilatkozatok alapján a végrendelet szerint teljes hatállyal adhatja át a hagyatékot az örökösöknek. Az érdekeltek perre szorítása — egyetértés esetén — gyakorlatilag sem volna célszerű, mert a perben nem történne más, mint a hagyatéki eljárásban, tehát a felek a perben is egyező előadást tennének, és a bíróság a felek egybehangzó tényelőadásaira alapítaná a határozatát. PK 107. szám a) A szóbeli végrendelet két törvényes feltételének a végrendelkezés idején együttesen — vagyis egyidejűleg és egymás mellett — kell fennállnia. b) Az életet fenyegető rendkívüli helyzet — mint egyik feltétel — megvalósulhat akár olyan váratlan hirtelenséggel fellépő okok alapján, amelyek kívülről közvetlenül fenyegetik a végrendelkező életét, akár pedig a végrendelkező személyében rejlő olyan belső (élettani) okok alapján, amelyek az életét a halál közvetlen bekövetkezésével fenyegetik. Az utóbbi esetben nem lehet különböztetni aszerint, hogy a rendkívüli jelleget öltött egészségi állapotot — azzal oksági kapcsolatban álló vagy nem álló — valamely betegség megelőzte-e vagy sem. c) A törvényes feltételeknek valóságosan (objektíve) kell meglenniük. A végrendelkező szubjektív képzete a valóságban hiányzó feltételt nem pótolhatja. d) Ha a végrendelkezés folyamán a törvényes feltételek fennállanak, az előírt alakiságok megtartása mellett tett szóbeli végrendelet a folyamat befejezésével érvényesen létrejön, s az utóbb csak akkor veszti el hatályát, ha az arra előírt külön feltételek bekövetkeznek. e) A végrendelkező nemcsak a törvény szószerinti szövegével maradéktalanul egyező, hanem azzal egyértelmű kijelentéssel is kifejezésre juttathatja, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. f) Ha a szóbeli végrendelet törvényes feltételei fennállottak, és az az alaki követelményeknek megfelel, s a végrendelkező az e) pontban írtak szerint kijelenti, hogy a szóbelileg tett nyilatkozata az ő végrendelete, a szóbeli végrendelet akkor is érvényes, ha egyidejűleg írásbeli végrendelet is készült, de az alaki okokból érvénytelen. a) A Ptk. 634. §-a a szóbeli végrendelet tételének alapjául szolgáló feltételeket, a Ptk. 635. §-a pedig a szóbeli végrendelet alaki érvényességi kellékeit szabályozza. A szóbeli végrendelet feltételei szerint ilyen végrendeletet az tehet, aki 1. életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és 2. írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. Az ,,és" kötőszó használata nyilvánvalóvá teszi a két feltétel együt190