Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

állam javára megítélését. Ebből következik, hogy a bíróság a perről az ügyészt ilyen esetben is köteles értesíteni. Az értesítési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a bíróság más okból már felhívta ugyan a perre az ügyész figyelmét, azonban az eljárás során — az ügyész távollétében — olyan adatok merülnek fel, amelyekre tekintettel esetleg alkalmazásra kerülhet az állam javára marasztalás. A Ptké. 32. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság köteles az ügyészt értesíteni, ha az iratok vagy a tárgyalás adatai alapján feltehető, hogy a szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára megítélésére kerül sor. E rendelkezés nyilvánvaló célja az ügyészi indítványtétel lehetőségének megteremtése. Ebből pedig az következik, hogy a bíróság nemcsak akkor köteles értesíteni az ügyészt, ha a rendelkezésre álló adatok alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy az adott esetben valóban helye van az állam javára marasztalásnak, hanem minden olyan esetben, amikor a felek közötti jogviszony jellege folytán, illetőleg a rendelkezésre álló peradatokra figyelemmel az adott perben egyáltalán szóba kerülhet az állam javára marasztalás lehetősége. Az értesítési kötelezettség a másodfokú bíróságot is terheli. Köteles tehát az ügyészt értesíteni, ha az eljárásnak ebben a szakában merülnek fel olyan adatok, amelyekre tekintettel az ügyész értesítése szükségesnek mutatkozik. Ha a bíróság más okból korábban már felhívta a perre az ügyész figyelmét, az eljárás során azonban az ügyész távollétében olyan adatok kerülnek felszínre, amelyekre tekintettel alkalmazásra kerülhet az állam javára marasztalás szankciója, a bíróságnak erről az ügyészt értesítenie kell, mert különben a Ptké. 32. §-ának (1) bekezdésében kifejezésre jutó törvényhozói szándék nem valósulhatna meg. Az állam javára marasztalás intézményének rendeltetéséből, s az ügyészi indítvány sajátosságából következik, hogy az ügyész a mások között folyamatban levő perben előterjesztett kereseti, illetőleg viszontkereseti kérelem kereteit meghaladóan is indítványozhatja a per alapját képező jogviszony folytán teljesített szolgáltatásnak az állam javára megítélését. Ezért a bíróság akkor is köteles az ügyészt értesíteni, ha a per alapjául szolgáló jogviszony folytán teljesített valamely szolgáltatás nem tárgya ugyan a pernek, de az érvénytelenség megállapítása esetén helye lehet az állam javára marasztalásnak. Mindezekből az is következik, hogy csak az olyan értesítés töltheti be célját, amely kifejezetten jelzi, hogy az adott perben az állam javára marasztalás jöhet szóba. Ha fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tartalmából lehet arra következtetni, hogy alkalmazásra kerülhet az állam javára marasztalás szankciója, a bíróság akkor jár el helyesen, ha a Pp. 316. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával tárgyalást tűz ki, s a perről az ügyészt a fentiek szerint értesíti. A bíróságnak fel kell hívnia az ügyész figyelmét a perre akkor is, ha az állam javára marasztalásra ebben a perben valamilyen akadály foly15