Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

lanítást, a bíróság a termelőszövetkezeti tag által fizetendő kártérítés öszszegét akkor is a Tv. 80—83. §-ainak és az R. 107—111. §-ainak megfelelően állapítja meg, ha a kártérítési igényt törvényi engedmény alapján a biztosító érvényesíti. PK 92. szám (A PK 412. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Ha a biztosító az alkalmazott vagy a szövetkezeti tag által a munkaviszonyával, illetőleg tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kárt [Ptk. 348. § (1) bek.] a felelősségbiztosítási szerződésben vállalt kötelezettsége folytán a Ptk. 559. §-a alapján megtéríti, a kárért felelős alkalmazottól, illetőleg szövetkezeti tagtól a Ptk. 558. §-ának (1) bekezdése (törvényi engedmény) alapján nem követelheti a kifizetett biztosítási összeg megtérítését. A Ptk. 559. §-ának (1) bekezdése szerint felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. A Ptk. 559. §-ának (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes. A Ptk. 558. §-ának (1) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. E rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos az a vitás kérdés, hogy olyankor, amikor alkalmazott vagy szövetkezeti tag a munkaviszonyával, illetőleg tagsági viszonyával összefüggésben eljárva harmadik személynek kárt okoz, s ezt a kárt a biztosító a Ptk. 559. §-a alapján (nem pedig a gépjárművek kötelező szavatossági biztosítására vonatkozó speciális rendelkezések alapján) a károsultnak megtéríti, támaszthat-e a biztosító megtérítési igényt az alkalmazottal, illetőleg a szövetkezeti taggal szemben a Ptk. 558. §-ának (1) bekezdése, tehát törvényi engedmény alapján. Az említett vitás kérdés megoldásánál a biztosítás és ezen belül a felelősségbiztosítás célját és jogi természetét kell szem előtt tartani. A felelősségbiztosítás is vagyonbiztosítás, ennek azonban egyik különös alakzata. A felelősségbiztosítási szerződéssel a biztosító annak az anyagi hátránynak az elhárítását vállalja magára, amely a biztosítottat annak következtében éri, hogy valamely esemény folytán köteles harmadik személy kárát megtéríteni. A kár közvetlenül a harmadik személyt éri ugyan, e kár tekintetében azonban a biztosítottnak megtérítési kötelezettsége áll fenn, s éppen e kötelezettség alól mentesíti őt a biztosító a felelősségbiztosítási szerződés alapján. 175