Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

alapján annak folytán, hogy a kötelezett a teljesítéssel késedelembe esett, tehát szerződésszegést követett el. A kölcsönszerződésben kikötött kamat (ügyleti kamat) arra az időre jár, amelyre a hitelező a szerződés szerint a kölcsönt nyújtotta. Ha pedig a felek a szerződésükben ezt az időt nem határozták meg, az adós a kikötött kamatot a kölcsönszerződés felmondása folytán történt megszűnéséig terjedő időre köteles fizetni. Az említett időpontoktól kezdve az adóst — ha a fizetési kötelezettségének nem tett eleget — a késedelme jogkövetkezményeként már késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli. PK 91. szám (A PK 372., 411. és 412. sz. kollégiumi állásfoglalásokkal módosított szöveg.) Az Állami Biztosító a tag által a termelőszövetkezetnek okozott kár megtérítése esetén a károkozó taggal szemben törvényi engedmény alapján fennálló igényét a termelőszövetkezeti tagok anyagi felelősségére vonatkozó jogszabályok alapján és az azok által megállapított keretben érvényesítheti. E megtérítési igény bíróság előtti érvényesítésének nem feltétele, hogy a szövetkezeti döntőbizottság, illetőleg a küldöttgyűlés (közgyűlés) a taggal szemben a kártérítés kérdésében előzetes határozatot hozzon. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek vagyontárgyaikra az Állami Biztosítóval biztosítási szerződést kötnek. A biztosítási szerződés hatályának fennállása alatt a termelőszövetkezet vagyontárgyaiban fennálló kárt a jogszabály, illetőleg a szerződés keretei között az Állami Biztosító téríti meg. Ha a Ptk. 556. §-ában megállapított mentesítő körülmények nem állnak fenn, a biztosító kötelezettsége a tag által okozott kár megtérítésére is kiterjed. A Ptk. 558. §-ának (1) bekezdése szerint: amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben (kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó). Eszerint a biztosítónak a kár egészbeni vagy részbeni megtérítése esetén törvényi engedményen alapuló igénye van azzal a károkozóval szemben, aki a károsulttal szemben kártérítéssel tartozott. A törvényi engedménynek ebben a vonatkozásban az a lényege, hogy a károsultnak a károkozóval szemben fennálló igénye a biztosítóra száll át, de csak abban a terjedelemben, amely őt a károsulttal szemben megillette, és ezen belül is csak annak az összegnek erejéig, amellyel őt a biztosító kártalanította. A termelőszövetkezeti tagok anyagi felelőssége általában a vétkességi rendszeren alapul. A tag tehát a termelőszövetkezetnek a tagsági viszonynyal kapcsolatos kötelezettség megszegésével okozott kárt az 1971. évi 34. számú, valamint az 1977. évi 9. számú törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1967. évi III. tv. (Tv.) 79. §-ának (1) bekezdése 173