Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

ni. Az ilyen tartalmú államigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt fordulhat bármelyik fél keresettel a bírósághoz. Ellenkező álláspont mellett az államigazgatási eljárás közbeiktatása lényegében céltalan és szükségtelen is volna. Az államigazgatási hatóságnak tehát mind a bányakár megállapítása, mind pedig a kártalanítás felől érdemben kell határoznia, mégpedig a Bt. és a Vhr. rendelkezéseinek megfelelően. Ez azt is jelenti, hogy az államigazgatási hatóság a kártalanítás módját is megállapítja. E vonatkozásban a Bt. 43. §-ában, valamint a Vhr. 66—73. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók, amelyek meghatározzák, hogy milyen esetekben van helye természetbeni, illetőleg pénzbeli kártalanításnak. A Bt. 44. §-a a kereseti igény tartalmát illetően minden megszorítás nélkül adja meg mind a károsultnak, mind pedig a bányavállalatnak a bírósághoz fordulás jogát. Ebből pedig az is következik, hogy a bíróság a kártalanítás módját az államigazgatási határozatban megállapított módtól eltérően is meghatározhatja, ha az államigazgatási határozat e vonatkozásban nem felel meg az előbb említett rendelkezéseknek. Természetesen figyelembe kell venni a Vhr. 76. §-ának (3) bekezdésében foglalt azt a rendelkezést is, amely szerint csereingatlannal történő kártalanítás esetén a károsult felajánlott kártalanítást meghaladó követelését csak pénzkövetelésként érvényesítheti. b) A Bt. 44. §-ában, valamint a Vhr. 76. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében a jogerős államigazgatási határozatot támadhatja meg bármelyik fél keresettel a bíróság előtt. Nincs azonban olyan rendelkezés, amely azt írná elő, hogy csak a másodfokú elbírálás után jogerőssé vált határozattal meg nem elégedő fél fordulhat a bírósághoz. Ebből pedig az következik, hogy az államigazgatási eljárásban biztosított jogorvoslati lehetőségek kimerítése nem előfeltétele a keresetindításnak. A felek bármelyike a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az államigazgatási hatóság első fokú határozata emelkedett jogerőre. PK 54. szám (A PK 370. számú kollégiumi állásfoglalás meghaladottá nyilvánította.) PK 55. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 412. sz. kollégiumi állásfoglalás.) PK 56. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 412. sz. kollégiumi állásfoglalás.) PK 57. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 369. sz. kollégiumi állásfoglalás.) 162