Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

PK 50. szám (A PK 373., 374. és 412. sz. kollégiumi állásfoglalásokkal módosított szöveg.) Kártérítési összeg után kamat a károsodás bekövetkeztétől jár, a bíróság azonban csak a kereseti kérelemnek megfelelő időponttól ítélhet meg kamatot. A Ptk. 360. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kárért való felelősség elsődleges módja a Ptk. 353. §-ának (1) bekezdése szerint az eredeti állapot helyreállítása. Kártérítésre csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja. A kártérítés történhet pénzben vagy természetben. Rendszerinti módja a pénzbeli megtérítés. A Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerint pénztartozás esetében a kötelezett a késedelembeesés időpontjától kezdve akkor is köteles évi öt százalék kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes vagy a kamat mértéke ennél alacsonyabb; a kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. E rendelkezésnek a 360. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel való egybevetése alapján kétségtelen, hogy a kártérítési összeg után a károsodás bekövetkeztétől kezdve évi öt százalék késedelmi kamat jár, s ennek megítélése az elévülési időn belül nem mellőzhető amiatt, hogy a jogosult a kártérítési követelését késlekedve érvényesítette. A jogérvényesítéssel való késlekedés tehát nem járhat azzal a következménnyel, hogy a jogosult a károsodás bekövetkeztének időpontja helyett csak a kereset beadásától kap késedelmi kamatot. A jogszerűen felszámítható kamat megítélésének azonban a kereseti kérelem korlátokat szab. A Pp. 215. §-a szerint ugyanis a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen; ez a szabály a főkövetelés járulékaira (kamat, költség stb.) is kiterjed. Eszerint a bíróság a késedelmi kamatot nem ítélheti meg a károsodás bekövetkeztének időpontjától akkor, ha a károsult azt csak a keresetlevél beadásától kéri annak ellenére, hogy az őt a Ptk. 360. és 301. §-ainak (1) bekezdése értelmében egyébként megilletné. A Pp. 3. §-a azonban kötelességévé teszi a bíróságnak, hogy a jogi képviselet nélkül eljáró feleket a szükséges tájékoztatással ellássa és őket jogaikra, illetőleg kötelességeikre figyelmeztesse. Ha tehát a károsult későbbi időponttól érvényesít késedelmi kamatot, mint ahogy az őt a törvény értelmében megilleti, megfelelő kioktatás útján kell gondoskodni arról, hogy a károsodás előtti helyzet visszaállítására (reparációra) vonatkozó igénye a kamat vonatkozásában se csorbuljon. 157