Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

A községfejlesztési hozzájárulás fizetése nem függ a közmű tényleges létesítésétől. Ezért ezt a Tvr. 9. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendel­kezés alkalmazása szempontjából — eltérően a 8/1970. (IV. 16.) ÉVM— PM számú együttes rendelet alapján fizetendő közműfejlesztési hozzá­járulástól — nem lehet a közmű létesítéséhez való tulajdonosi hozzájá­rulásként értékelni. PK 16. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 405. sz. kollégiumi állásfoglalás.) PK 17. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 405. sz. kollégiumi állásfoglalás.) PK 18. szám (A PK 405. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) a) Ha az építésügyi hatóság az 1964. évi III. tv. (Ét.) 38. §-ának (2) be­kezdése alapján az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített épületre meghatározott időre szóló fennmaradási enge­délyt adott, és a kisajátítás e határidő letelte előtt történt, a tulajdonos az épület használatának idő előtti megszűnése miatt kártalanítást köve­telhet. b) Az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített olyan épület kisajátítása esetén, amelynek lebontását az építésügyi ha­tóság az Ét. 38. §-ának (4) bekezdésében meghatározott határidők letelte folytán már nem rendelheti el, a tulajdonosnak kártalanítás jár. a) A 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint nem jár kártalanítás az olyan épületért, amelynél az épí­tést vagy fennmaradást engedélyező határozat a későbbi lebontás eseté­re a kártalanítást kizárta, illetőleg amelynek a tulajdonos költségére való lebontását az építésügyi hatóság elrendelte. Az Ét. 38. §-ának (2) bekezdése módot ad arra, hogy az építésügyi ha­tóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon meg­épített építményre meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyt ad­jon. Az ilyen engedély alapján a tulajdonosnak a meghatározott idő le­telte előtt nem kell az építményt lebontania, az épületet a határidő le­teltéig használhatja. Ha tehát a határidő letelte előtt történik az épület kisajátítása, a tulaj­donos károsodik amiatt, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott határidő leteltéig elesik az épület használati jogától. Ilyen esetben a tu­lajdonos a kisajátított épületért az 1976. évi 24. számú tvr. (Tvr.) 8—12. §-ai szerint egyébként követelhető kártalanításra nem tarthat ugyan számot, az épület használatának idő előtti megszűnése fejében azonban kártalanítást igényelhet éppúgy, mint ahogyan a Tvr. 15. §-ának (1) be­115

Next

/
Oldalképek
Tartalom