Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

resetlevélhez mindig csatolni kell az ingatlan tulajdoni lapjáról (telekkönyvi betétjéről) kiállított hiteles kivonatos másolatot, amely a 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet 115. § (1) bekezdés b) pontjának [a 2/1960. (XII. 25.) IM számú rendelet 16. § (1) bekezdés b) pontjának] megfelelően a fennálló bejegyzéseket tartalmazza. Csak ez bizonyíthatja ugyanis a felperes tulajdonosi minőségét, amely a kereseti jog elengedhetetlen feltétele, de csak ebből állapítható meg az is, hogy kik a tulajdonostársak, akiket mind perbe kell vonni. Ebből állapítható meg az is, hogy van-e még más olyan ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) érdekelt is, akinek a perbenállása, esetleg csak a meghallgatása szükséges. A tulajdonostársakat akkor is mind perbe kell vonni, ha a kereset csak az egyik tulajdonostárssal fennálló közösség megszüntetésére irányul, mert az ilyen elrendezés is lényegesen érintheti a többiek jogait. Ha olyan felperes kéri az ingatlan közös tulajdonának a megszüntetését, akinek az ingatlanra csak kötelmi jogcíme van, a Ptk. 117. §-ában foglaltakhoz képest meg kell kívánni, hogy a felperes a szerződés alapján a tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyeztesse, mert tulajdonjogot csak ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) bejegyzéssel szerez. Akkor is meg kell kívánni az ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) bejegyzést, ha a felperes olyan szerzésmódot állít, amely bejegyzés nélkül is tulajdonjogot eredményez (elbirtoklás, örökösödés, hatósági határozat). Az ilyen szerzés esetén is vitássá válhat ugyanis, hogy az, aki magát tulajdonosnak véli, valóban az-e, s ezt a vitát csak azzal szemben lehet eldönteni, aki az így történt tulajdonszerzést kétségbevonni jogosult, nem pedig a közösség megszüntetése iránti perben. Az előbbiek megfelelően irányadók abban az esetben is, ha valamelyik alperesként perbevont tulajdonostárs már nem tulajdonos, vagy ha közös tulajdoni illetőségét kötelmi jogcímen más személyre ruházta át. A közösség természetben való megszüntetése esetén a per kimenetelében az is érdekelt, aki nem tulajdonostárs ugyan, de javára a peres ingatlanon vagy annak hányadán özvegyi jog, más haszonélvezeti jog, használati jog, tartási vagy életjáradéki jog van bejegyezve, és ha a jelzálogjog nem az egész ingatlant terheli, a jelzálogjog jogosultja is. A közösség megszüntetése vagy annak valamelyik módja ugyanis az ő jogos érdekeit is sértheti, s védekezésük a döntést a már kifejtettek szerint lényegesen befolyásolhatja, sőt a kereset elutasítását is eredményezheti. Ha az ingatlant telki szolgalom terheli, s a megosztás, vagy annak módja a telki szolgalmat érinti, indokolt a telki szolgalom jogosultjának a meghallgatása, sőt esetleg — a fejlemények szerint — a perbevonása is. Ha az egyik tulajdonostárs házasságban él, de házastársa az ingatlannyilvántartásban (telekkönyvben) tulajdonostársként nincs bejegyezve, a szerzés idejére és a Csjt.-nek a házastársi vagyonközösséget szabályozó rendelkezéseire való tekintettel esetleg számolni lehet azzal is, hogy az ingatlannak az egyik házastárs tulajdonaként szereplő hányada a házastársi vagyonközösséghez tartozik. Mivel a házastárs ilyen igénye nem kötelmi természetű, ezért a házastársi vagyonközösséghez tartozó tulajdoni hányad jogi sorsában az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) tulajdonosként be nem jegyzett házastárs is érdekelt. Ezért ilyen esetben 112