Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

kell mondania a közös tulajdont megszüntető ítéletében, hogy az árverési értékesítést elsősorban olyan feltétellel kell megkísérelni, hogy ha az árverési vevő a bennlakó tulajdonostárs részére megjelelő cserelakást ajánl jel, a bennlakó (volt) tulajdonostárs köteles az eladott ingatlanból kiköltözni. Vita esetén a jelajánlott cserelakás megjelelő voltát a bíróság a vétel után a kiköltözésre köteles és a beköltözésre jogosult jel közötti perben dönti el. Ilyen értékesítés esetén a bíróság csak azt az értékcsökkentő hatást veszi jigyelembe a bennlakó tulajdonostárs terhére, amely a cserelakás jelajánlásának szükséges volta miatt jelentkezik a beköltözhetőség mellett mutatkozó értékkel (vételárral) szemben. Viszont a kiköltöző javára megjelelően értékeli a költözéssel jelmerülő költségeket. III. A közös tulajdon megszüntetésének nem lehet akadálya az, ha valamelyik jél az idő alkalmatlanságára hivatkozik, egyéb körülmények azonban a kereset elutasítását eredményezhetik. IV. a) A keresethez mindig csatolni kell a közös ingatlan tulajdoni lapjának (telekkönyvi betétjének) hiteles kivonatos másolatát. b) Valamennyi tulajdonostársnak perben kell állnia. Ha valamelyik jél azt állítja, hogy telekkönyvön kívül tulajdonjogot, vagy az ingatlanra kötelmi igényt szerzett, lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a tulajdonjog bejegyzésének hiányát még a per jolyama alatt pótolja. c) Perbe kell vonni az özvegyi jogra, más haszonélvezetre, használatra jogosultakat, a bejegyzett tartási és életjáradéki jog jogosultját, s ha a jelzálogjog nem az egész ingatlant terheli, akkor az ilyen jognak a jogosultját is. A körülményektől jügg, hogy esetleg más érdekelt perbevonása is szükséges-e. d) Természetbeni megosztás esetén még az ítélethozatal előtt gondoskodni kell arról, hogy a bíróság rendelkezésére álljon a megosztáshoz jogerős államigazgatási engedély és az ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) joganatosításra alkalmas vázrajz. Ezek beszerzése végett a per tárgyalásának a jeljüggesztése mellett a jeleknek megjelelő határidőt kell szabni. e) A jellebbezési bíróság csak akkor nem bírálhatja jelül az első jokú bíróság ítéletének érdemi rendelkezését, ha fellebbezéssel kizárólag a perköltség kérdésében éltek. f) A per tárgyának értéke általában a jelperes tulajdoni hányadának az értéke. Ha azonban a jelperes a közös tulajdonnak természetbeni megosztás útján történő megszüntetése iránt indított perben a tulajdoni hányada értékénél nagyobb értékű dolgot (dologrészt) igényel, a per tárgyának értéke ez a nagyobb érték. Ha pedig a jelperes az iránt indít keresetet, hogy a bíróság a közös tulajdon tárgyait, vagy azok egy részét megjelelő ellenérték jejében adja az ő tulajdonába [Ptk. 148. § (2) bek.], a per tárgyának értéke a tulajdonba adni kért tulajdoni hányad értéke. g) A perköltség viselésének általános szabálya az, hogy a készkiadások megosztása mellett mindegyik jél viseli a saját költségét. Az ettől való eltérés jőleg akkor indokolt, ha arra a jelek magatartása okot ad. I. A közös tulajdon megszüntetésének módjait a Ptk. 148. §-a határozza meg. A (3) bekezdés akként rendelkezik, hogy ha a közös tulajdon más 108