Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Házassági vagyonjog 87 ideiglenes nőtartásról szóló rendelkezését akkép értelmezi, hogy a férj az ideiglenes nőtartás alól csak akkor menthető fel, ha a nőnek a megélhetésre elegendő vagyona vagy keresete van és a férjnek vagyoni viszonyai annyira kedvezőtlenebbek, hogy jövedelme saját szükségletét vagy épen nem, vagy csak alig fedezi. (G. 1912. okt. 9. 2974. sz.) Állandó gyakorlat, hogy az ideiglenes nőtartás megállapításánál a nőnek vagyoni viszonyai és keresetképessége figyelembe veendők. C. I. G. 507/99. (Uj Dtár I. Magánjog I.) és az itt felhivott joggyakorlatot lásd. Még nem állapodott meg a joggyakorlat az irányban, hogy a nő minden körülmények között — függetlenül esetleges vétkességétől is — követelhet ideiglenes tartásdijat. Lásd C. I. G. 292/900; 305/900. I. G. 77/97. (Uj Dtár I. Magánjog I.) HÁZASSÁGI VAGYONJOG. A házastársak személyes viszonya egymáshoz. A nő tartásdíja. Tervezet 94—106. §§. 173. A házastársak nincsenek elzárva attól, hogy házasságuk felbontása vagy megszűnése esetére vitás vagyoni viszonyaikat egyezségileg rendezhessék. Nem érvénytelen tehát a vagyoni viszonyok rendezését tárgyazó egyezség, ha annak előfeltétele az volt, hogy a feleség által a férj ellen indított bontóper letétetik és hogy a férj fog neje ellen hűtlen elhagyás miatt uj bontókeresetet indítani, melynek folyamán a házasság felbontassák. — A bontóperben hozott másodbirói ítélet meghozatala után a nő közbenjött halála folytán a harmadbíróság az ítélethozatalt mellőzte. Ennek daczára az egyezség hatályosnak mondatott ki, mivel a házasság felbontása a felek hibáján kivül maradt el. (C. 1912. május 15-én 5063/1911. sz. a. III. p. t.) = A birói gyakorlat szerint az elválásra való megegyezés érvénytelen. Ha felperesnek az éleközösség visszaállítására komoly szándéka nem volt, hanem a házassági kötelék visszaállítására való íelhivással csak bontó okot kívánt megállapítani: a HT. 77. §. b) pontja alapján való eljárásnak helye nem lehet, Dtár III. f. XXI. 34. — Habár felek közjegyzői okiratban abban állapodtak meg, hogy elválnak s a házassági együttélést meg is szüntették: a házassági életközösség czéljával ellentétes és közjegyzői okiratba joghatálylyal be sem foglalható, ez a megegyezés nem gátolhatta felperest abban, hogy alperestől az életközösség visszaállítását kívánja. Dtár III. f. XXIV. 21. 174. A házassági szerződés szerint, peresfelek különélés esetére közösen azt állapítván meg, hogy alperes felperesnek tartásdíj fejében havi részletekben esedékes évi 2000 K-át fog fizetni: ezzel szem-