Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

80 Magánjog ráhagyástól tenné függővé (Zlinszky—Reiner: Magy- Magánjog nyolczadik kiadás 97. oldal), hanm egyedül a felügyelet jogkörébe helyezi azokat a hatósági ellenőrzés alá. Ezen szempontból kiindulva, ujabbi joggyakorlatunk (Magánjogi Dtár Curia 1910. decz. 20. 5164/910. P. sz. határozata) a közés jótékonyczélu alapitvány létrejöttét a közhatalom gyakorlásának körébe nem vonja többé, hanem az alapitvány, mint jogképes személy keletkezésénél azon álláspontot követi, hogy az alapitványról szóló törvényeink, jelesen az 1715 : LXXIV. t.-cz., 1723 : LXX. t.-cz., 1791 : XXIII. és XXVI. t.-cz. rendelkezései szerint, az azokban megjelölt alapitványok a kormány jóváhagyása nélkül létesíttethetnek és hogy az ezen törvényekben fentartott főfelügyeleti hatalomkörben az a jog, hogy a kormányt közreműködés is illeti meg a jóváhagyás megadása által az alapitvány létesítésében, amely jóváhagyás nélkül ily alapitványok nem is létesülhetnek, nemcsak benn nem foglaltatik, de alapítványi jogunk rendszere által kizártnak tekintendő. A szóban forgó alapitványok pedig az 1715 : LXXIV. t.-czikk 1. §-ában érintett czéllal egyező közjó érdekeit mozdítják elő, melyre nézve a magánrendelkezés hatálya a kormányhatósági jóváhagyásra annál kevésbbé szorul, mert örökhagyó végrendeletében nem is önnálló alapítványokat tett, hanem már létező jogi személyek vagyonkörébe rendelte a meghatározott czélu összegeket. Ennélfogva a kérdéses alapítványokra gyakorolható hatósági ellenőrzést nem zárja ki, hogy a köz- és magántestület a végrendeletben biztosított vagyonjogi érdekkörében az alapítólevél kormányhatósági jóváhagyása előtt jogokat nem szerezhetne; miért is a végrendeleti végrehajtó erre irányult jogcselekvésével szemben, a felügyeleti hatóság az örökösödési eljárás során, melynek körén az alapító ügylet anyagi kellékeinek vizsgálata is kívül esik, védelemben nem részesíthető. A kir. tábla: Az elsőbiróság által felhívott s ezeken felül az 1751 : XXI., 1883 : XXX. t.-cz. 48. és 50. §§., az 1895 : XLIII. t.-cz. 20. g-ában is lefektetett törvényes jogszabályok ö Felségének a m. kir. kormány által gyakorolt legfelsőbb felügyeleti jogát biztosítván, ennek megfelelően az 1894 : XVI. t.-cz. 53. §-ának második bekezdése szerint is értesítendő közalapítványi kir. ügy igazgatóság nemcsak a végrendelkező által újonnan létesített, hanem az általa kibővített közalapítványok megfelelő kezelését tartalmazó alapító okleveleknek a bemutatását jogszerüleg és törvényes alapon követelheti, miután ezek hiányában az ellenőrzés és felügyelet meg sem valósítható; de másrészről a felügyeleti jogot gyakorló kir. kormányt nyilvánvalóan a jóváhagyás joga is megilleti, nehogy jog- és erkölcsellenes, vagy az alkotmányba ütköző czélokat szolgáló alapitvány alakulhasson és a kezelésre, valamint a képviseletre alkalmas és hivatott szerv kijelölése is felülbírálható legyen. Ezen általános és köztekintetekből is indokolt szempontoknak