Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Földadó 73 146. A IV. osztályú kereseti adó a különféle foglalkozásból eredő, de IV. osztályú kereseti adó alá eső illetmények együttes összege után vetendő ki. Kb.: Nem kétséges, hogy az 1875 : XXIX. törvényczikk 3. §-ának az a rendelkezése, mely szerint az az adóköteles, akinek különböző foglalkozásból eredő többféle keresete van, mindenik kereset után a megfelelő adókulcs szerint külön rovandó meg keresetadóval: a kereseti adó külön osztályai alá eső foglalkozásokra és nem az ugyanazon osztályok keretén belül eső foglalkozásokra vonatkozik, ami az idézett 3. §-nak a keresetadó I—IV. osztályát megállapító 2. §. után elfoglalt helyéből is következik. Másrészt az 1875 : XXIX. törvényczikk 26. §-ban határozottan megállapittatott az, hogy a kereseti adó IV. osztálya alá tartozó adóalanyok, mily összegű járandóság után, mily összegű keresetadót fizessenek és pedig tekintet nélkül arra, hogy ezt a járandóságot egy, vagy több helyről huzzák-e? s nem különben a hivatkozott törvényczikk 28. §-ának első bekezdése adókötelesnek mondja az összes rendes fizetést, nyűg-, kegy-, vagy tiszteletdijat, szóval minden járandóságot, amely az idézett törvényczikk 5. §ának IV. e/. pontja szerint nem adómentes. Ehhez járul az is, hogy a IV. osztályú kereseti adó kivetésénél ez az eljárás, — éppen a panaszirat érvelésével ellenkezően, — a törvénynek szelleméből is egyenesen következik, mivel a IV. osztályú kereseti adó fokozatos (progressiv) adó lévén: határozottan ennek lényegével és czélzatával állana ellenkezésben az az eljárás, hogy az az adóalany, aki fizetését, avagy járandóságát több helyről élvezi, kevesebb adóval terheltessék, mint az az adóalany, aki ugyanily járandóságot csupán egyetlen helyről élvez. (1524/911. P. sz.) Földadó. 1883 : XLIV. t.-cz. 50. §. Kb.: Az 1883: XLIV. törvényczikknek hivatkozott 50. §-a viláazért, mert a termés az elemi kár ellen biztosítva volt. Kb.: Az 1883. évi XLIV. törvéncikknek hivatkozott 50. §-a világosan kimondja, hogy az elemi csapás által sújtott földrészlet után járó adó egyharmadrészben, kétharmadrészben, vagy egészben elengedtetik, ha a termés hasonló mértékben semmisittetik meg. A törvénynek ez a rendelkezése, a földadó elengedését és illetve elengedésének mértékét, semmi mástól nem tette függővé, mint az elemi csapás által okozott kárnak fenforgásától s illetve ennek a fenforgó ilyen kárnak a mértékétől. De nem tette és nem is tehette azt függővé különösen attól a körülménytől, hogy a termés, az elemi csapás ellen, valamely biztositó társulatnál valósággal volt-e biztosítva, avagy nem s különösen, hogy az elemi csapás által károsult és a