Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

198 Kötelmi jog lehet a közvetetten vagy pedig az alperes egyesület alapszabályainak 12. §-ában az a) pont alatt emiitett önkéntes kilépéssel történő közvetett lemondás: addig sohasem mondhatja ki joghatályosan az efféle nyugdijszabályzat azt, hogy az annak alávetett, az azzal a szabálylyal megalkotott és fenntartott nyugdi.ialaphoz befizetéseikkel járuló egyesületi tagok ezeket a befizetéseket részben vagy egészben elvesztik csakis azon okból, mert alkalmazásuk, illetve működésük helyét és jellegét változtatják. Ez az intézkedés ugyanis egyfelől a saját takarékossággal gyűjtött vagyontól önkényes megfosztást jelenti, másfelől pedig azt, hogy a magánalkalmazott helyzetén csakis tetemes anyagi áldozat árán változtathatna, a mit, ha ezt bármely okból — főképen saját és családja jövőjének féltése okából — meg nem hoz, teljesen ki van szolgáltatva a munkaadója részéről egyoldalúan megszabható munkafeltételeknek és igy mindenkorra el lehet zárva annak lehetőségétől, hogy helyzetét a neki kínálkozó kedvező alkalommal is megjavitsa, hacsak nem megszerzett nyugdíjigényének feláldozása vagy az evégből fizetett összegek elvesztése árán. Az efféle kényszerhelyzet azonban, a mely az alkalmazott legbensőbb és legérzékenyebb emberi és családi érzéseit érinti, teljesen ellenkezvén a szolgálati és a munkaszerződés dolgában ma általánosan elfogadott, fenn vázolt jogi felfogással, annak támogatására jogi oltalom nem adható és azért az ilyen kényszerhelyzetet megalapító, bárha külső alakjukban egyezményes jellegű megállapodásoknak jogi hatály nem tulajdonitható. Erre az általános jogi felfogásra vezethető vissza, hogy pl. a magánszolgálatban és az egyes közszolgálatokban alkalmazottak nyugdíjbiztosításáról szóló, 1906. deczember 16-án kelt és ezen a téren úttörő jellegű osztrák törvény is 25. §-ában rendeli,- hogy az a kinek biztosító kötelezettsége kilépés vagy a törvény területi hatályán kivül alkalmazása következtében megszűnt, a fizetett dijaknak kamat nélkül visszatérítését igényelheti. De ellenkezik az ilyen kikötés az életbiztosítási szerződésről ma általánosan érvényes! elméletekkel, gyakorlattal és jogszabályokkal is, már pedig nyilvánvaló, hogy a nyugdijegyesületbe lépés a magánalkalmazottra nézve az életbiztosítással igen sokban teljesen azonos jellegű . . . Igaz, hogy közel négy évtizeddel ezelőtt készült kereskedelmi törvényünk ebben a tekintetben nem tartalmaz irányadó szabályokat, ámbár 504. §-ának 2. pontja is, arra az esetre, ha az életbiztosítási szerződés hatályát veszti, mert az az esemény, melynek bekövetkezésétől tették függővé a felek a fizetést, többé be nem következhetik, a befizetett dijak harmadrészének visszaadását rendeli, tehát még sem megy a jogfosztás terén oly messzire, mint az alperes egyesület nyugdijszabályzata, a mely a felperest, a kire nézve a nyugdíjra jogosultság a fönn kifejtett okokból be nem következhetvén, teljesen megfosztaná 25 éven át befizetett járulékaitól is.