Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Kötelmi jog főiskolán, ez állásától azonban a ref. egyetemes konventi bíróság, mint legfőbb fegyelmi hatósága, 1910. április 6-án megfosztotta, mert tanári állásától elmozdításra ítélte. Minthogy azonban a kereseti előadás szerint a fegyelmi bíróság ezen határozatát nemcsak a keresetben elősorolt anyagi jogszabályok, hanem a válasziratban felhozott eljárási szabályok megsértésével hozta s fegyelmi vétséget állapított meg oly tényállás alapján, amelyet az egyházi törvények olyanra alkalmasnak nem minősítenek, ő maga szegte meg a törvényt, ezért törvényellenesen holott ítéletének megszerzett magánjogi igényeket érintő joghatálya nem lehet. Miután azonban alperes ezek daczára felperes illetményeinek kiutalását megtagadta, bár ő a püspöknél szolgálattételre jelentkezett, kéri annak megállapítását, hogy a sárospataki ref. theologiai akadémián viselt tanári állásával járó illetményekhez való joga fennáll, s a fegyelmi határozat alapján megtagadott illetményekből a perindításig lejárt 1787 K 50 f-t kéri alperes ellenében megítélni. El kellett utasítani a keresetet azért, mert tanári állást vállalván felperes, e tényével önként alávetette magát az egyházi törvényeknek, tehát azok ama rendelkezésének is, amelyek fegyelmi bíróságokat és fegyelmi büntetéseket állapítanak meg. Az ellen maga sem tesz kifogást felperes, hogy nem a törvény által erre kijelölt bíróság ítélkezett felette, avagy az olyan büntetést alkalmazott, mit az egyházi törvények nem ismernek. Miután pedig a hivataltól való megfosztás okszerű magánjogi, de egyszersmind egyházi törvény szerinti következménye az alkalmaztatás és ebből folyóan a fizetésre való igény megszűnte is: nincsen jogalapja felperes azon kívánságának, hogy tanári állása megszűnte után az azzal járt illetményekhez való jogának fennállta mondassék ki s alperes fizetés és lakbér kiszolgáltatására köteleztessék. Az alaptörvények által a református egyháznak biztosított autonómia, mely azt saját ügyeiben a maga alkotta szervek által bíráskodásra följogosítja, kizárja annak lehetőségét is, hogy eme körön belül az ő bíróságainak eljárását, az anyagi jognak általuk miként alkalmazását a polgári bíróságok felülvizsgálhassák, ezeknek hatásköre ilyenre nem terjed ki, annak egyedüli módja a felperes által az egyházi fegyelmi bíróság előtt már tényleg igénybe is vett perujitási eljárás s éppen ezekre tekintettel nem is bocsátkozhatott bele annak méltatásába, hogy fegyelmi eset-e az egyházi törvények szerint felperesnek ama ténykedése, mit a konventi bíróság ilyenül állapított meg, s hogy fenforognak-e ama bírósági eljárás során a panaszolt eljárási szabálysértések. A leír. tábla: Az első bíróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja.