Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

188 Kötelmi jog sértve nincs és a kevesebb nagy szarvasmarha tartásának elmulasz­tása a szerződés lényeges kikötését nem sértvén, a szerződés idő­előtti megszüntetésének okául nem szolgálhat. Már pedig a felebbezési bíróság a felülvizsgálati eljárásban is (S. E. 197. §.) irányadó tényállásként megállapította, hogy az al­peresek a 100 darabnál kevesebb nagy szarvasmarha mellett olyan számú juhot tartottak a birtokon és annak trágyája a birtok javí­tására fordíttatott, hogy ez a trágyamennyiség kipótolja a hiányzó szarvasmarhák trágyáját, az pedig tényállásként meg nem állapít­tatott, hogy a juhok trágyája nem egyenlő értékű és a föld termő­képességének fenntartása tekintetében nem egyenlő hatékonyságú a marhatrágyával. Kövekezik ezekből, hogy a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy az alpereseknek azt a védekezését, hogy a 100 nagyobb szarvasmarhákból hiányzott szám helyett a terme­lendő trágyamennyiség és minőség szempontjából megfelelő meny­nyiségü juhokat tartottak és ezeknek trágyájával a hiányzott számú marha trágyáját kipótoltnak vitatták, döntése alapjául elfogadta, valamint nem sértette meg a szerződésnek értelmezésére vonat­kozó jogszabályokat sem, amelyek alkalmazására itt szükség sem volt és nem is alkalmaztattak. A felperes keresetét nem alapította arra a tényre, hogy az alperesek a haszonbérleményt a felperes beleegyezése nélkül al­haszonbérbe adták az által, hogy idegen juhokat bér mellett legeltetésre befogadtak és igy ez az állítólagos szerződésszegés a kereset elutasítására a felebbezési bíróság* részéről annál kevésbbé szolgálhatott volna alapul, mivel juhoknak legeltetésre való befoga­dása a haszonbérlő részéről jogilag nem is tekinthető alhaszon­bérbeadásnak. A felebbezési bíróság a tanuk vallomása alapján állapította meg tényállásként, mert vallomásukkal bizonyítottnak fogadta el, hogy a juhok legeltetését az alperesek egyenesen azzal a czélzattal engedték meg, hogy azokkal a föld megtrágyáztassék; az a panasz tehát, hogy ezt a felebbezési piróság eljárási jogszabály sértésével állapította meg, alap nélkül való. (1912. április 1-én G. 35. sz.) V. ö.: C. I. G. 415/905. (Uj Dtár II. 313. 1.); 617/910. (Uj Dtár II. 336. 1.) Gr. XVII. 296. 1. — Szalma elvitele a bérletmény területéről. G. 424/909. (U. o. 335. 1.) * Szolgálati szerződés. Tervezet 1600—1625. §. 310. A lakáspénz akkor sem csökkenthető, ha az összillet­mény annyira rug is, mint azelőtt. A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja. Indokok: Magában véve az a körülmény, hogy felperes a szol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom