Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

A szerződések tárgya 159 körébe tartozik és annál egyedül a közérdek szempontja lehet irányadó. Felperes pedig anyagi előnyöket kötött ki azért, hogy társadalmi befolyását Sz. város képviselőtestületének tagjaira akként érvényesítse, hogy ezek a közgyűlésen szavazatukat e tisztán közérdek szempontjából elbírálandó kérdésben milyen irányban gyakorolják; továbbá, hogy a hatóságoknál befolyását alperesek érdekében felhasználja; végül azért, hogy alapjában oly irányú czikkeket írjon, melyek alkalmasak a közönségnek alperesek vállalata érdekében való hangolásra. A Bb) alatti levél szerint pedig felperesnek ugyanezen díjazás ellenében az is egyik feladata volt, hogy Cs. vármegyének Cs. község hozzájárulása tekintetében hozott határozatát több megyebizottsági taggal egyetemben megfelebbezze. Az oly szerződésből azonban, melyben valaki anyagi előnyért arra vállalkozik, hogy a másik szerződő fél érdekében befolyását a hatóságoknál és a szintén hatóságnak tekintendő községi képviselőtestület tagjainál felhasználja; megyebizottsági tagi jogait alperesek érdekében gyakorolja és ugyancsak a közérdek szolgálatára hivatott lapját a másik szerződő fél érdekeinek szolgálatába bocsássa: mint a jó erkölcsökbe ütközőből, bíróilag érvényesíthető kötelezettség nem származik. Nem döntő e részben, hogy a helyi érdekű vasutak az engedélyesek által tervezett megépítése közérdeket elégitett-e ki vagy sem; mert nem a vasút megépítésének lehetővé tétele, hanem felperes befolyásának, lapjának és törvényhatósági bizottsági tagsági jogainak ellenérték fejében való lekötése ütközik a jó erkölcsökbe. E szerint felperes a fent emiitett tevékenységével díjazást bíróság előtt nem követelhet. Nincs azonban akadálya annak, hogy felperes a jó erkölcsökbe nem ütköző tevékenységeért dijaztassék. Minthogy azonban felperes már a kereset indítása előtt 5800 koronát felvett alperesektől; továbbá, minthogy felperes a részére kikötött 20.000 koronából 5400 koronát maga is levonásba helyezett és igy egész követelése 14.600 koronából állott, ennélfogva ezen összeg arányában a már felvett 5800 koronával felperes megengedett tevékenységét a bíróság megfelelően díjazottnak találta, miért is azt állapította meg, hogy e czimen sem követelhet többet; felperest tehát keresetével el kellett utasítani. A kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokai alapján helyben hagyja. A kir. Curia: A tábla Ítéletét a benne az elsőbirósági Ítéletből felhívott indokok alapján helybenhagyja. (1912. márczius 29-én 806/1911. V. sz.) Gyógyszertári engedély kieszközléseért kötelezett dii összege bíróság előtt nem követelhető. C. 905/910. (Gr. XVII. 252. 1.); nem követelhető államvasuti szállítás elnyerése érdekében való közbenjárásért kikötött díj sem. C. 1082/910. (Gr. XVIII. 260. L), mig italmérési jog megszerzése körüli eljárás díjazása bíróság előtt is követelhető. C. 9/907. (Gr. XV. 391. 1.)