Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

146 Szerzői jog 60. és 66. §. 258. Ha a szerző müvét másnak tulajdonába bocsátja, ezzel az utánképzés joga még átengedettnek nem tekintetik, és a szerzői jog a vevőre át nem száll. Az építészeti müvek, akár homlokzatuk, akár szerkezetük tekintetében sem az utánképzés, sem más bitorló cselekmény ellen a szerzői jogban védve nincsenek s a kész épületek utánzása nem tekinthető az írói és egyéb művészi alkotások utánzásaival azonos bitorlásnak. (C. 1912. június 25. 4923/1911. P. sz. V. p. t.) Lásd az ez után közölt esetet. Nem terjed ki a szerzői jog védelme: gépgyár árjegyzékének ábráira, ha a gépek műszaki és belső szerkezetének kitüntetésére ki nem terjednek, hanem az árjegyzékek rendeltetésére tekintettel leginkább a szövegben felsorolt tárgyak külső alakját ismertetik a vevőközönséggel; C. 3999/93. (Uj Dtár I. 607. 1.; Dtár uj f. XXXV. 98., — rajzokra, melyeknek az a rendeltetésük, hogy alakjaik az uri öltönyök és felöltők legújabb stilusát ábrázolják, bármily művészi kivitelűek is. Magánjogi Dtár V. 33. Hasonló C. 1922/910. (Gr. XVII. 230. 1.) Hogy önálló-e vagy nem önálló valamely irói mii az 1884. XVI. t.-cz. 62. §-a 4-ik pontjának szempontjából, ez nem attól függ, hogy milyen hosszú vagy milyen rövid a kérdéses mű, hanem attól, hogy a kérdéses mű valamely más irói műnek átdolgozása, kivonata, vagy esetleg kibővitése-e, vagy sem? Képkiállitást ismertető cikkel egyidejűleg néhány kiállított kép utánképzésének közzététele a szöveg értelmézésére szolgál és ha e czél által indokolható korlátolt terjedelemben történik: szerzői jog bitorlásának nem tekinthető. (Curia 1911. ápr. 4. 1014. sz. a. VI. p. t.) (Gr. XVIII. 244- 1.) A képzőművészet alkotásainál a jogosulatlan áruba bocsátás is, ha az szándékosan vagy gondatlanságból történt, megállapítja a bitorlást. C. 3066/908- (Gr. XVI. 264. 1.) C. 3902/98. (Gr. VIII. 284. 1.; Gl. I. 689. 1.) 259. Az 1884 : XVI. t.-cz. 64. §-a szerint, ha a szerző valamely müvét másnak tulajdonába bocsátja, ezzel az utánképzés joga még átengedve nincs, ennek a jognak a fentartása tehát nem szükséges, alperes e szerint abból a körülményből, hogy felperes szobrai az állam tulajdonában vannak, egyáltalán nem vonhatott jogosan következtetést arra, hogy ezeknek a szobroknak utánképzése szabad, vagy hogy ez a jog az államot illeti; és mert a most idézett törvény 64. ?§-a az arczképeknél és szobor képmásoknál az egyénnek azt a személyiségi jogát helyezi védelem alá, hogy arczképének utánképzését az ábrázolt egyén tűrni nem tartozik, nem lehet tehát kétséges, hogy a megrendelt arczképekre és szoborképmásokra vonatkozó kivételes rendelkezés kizáróan emberi képmásokra vonatkozik. (G. 1912. okt. 8. 632. sz.) Lásd az előbbi esetet-