Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)
140 Dologi jog ződés kötése előtt a két ház közt vonuló falra támaszkodott s igy az ebben jelentkező teher a felperes által megvett házra nézve, annak megvétele előtt fennállott. Ami pedig azt a vitát illeti, hogy a határfal melyiknek tulajdona, ez a kérdés a per eldöntésénél közömbös, mert a felperes keresetének jogtalanságára nézve fentebb kifejtettekből következik, hogy még ha ugy állana is, hogy felperes a szerződés által e határfal kizárólagos tulajdonjogát megszerezte, aminek egyébként a szerződés 12. pontjának közös tulajdonra való rendelkezése ellentmond, az semmi fontossággal nem bírhatna, minthogy maga a szerződés a határfalra támaszkodó párkányzatnak elkészülése, vagyis az után létesült, hogy alperes a falnak támasztékul használására nézve jogot szerzett, azt pedig felperes ki nem kötötte, hogy a fal addigi alakjában ne maradjon, hanem a rátámaszkodó párkányzattól megszabadittassék. Ezen okokból felperest keresetével elutasítani kellett. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. (G. 1912. január 11. 2187/911. sz. IV. p. t.) Ad I. Az uralkodó és szolgáló telek tulajdonának egy személyben való egyesülése állal megszűnt telki szolgalom feléledése. Bpesti T. felülvizsg. tanácsa. G. 725/908 (Ü.j Dtár I. 532. 1.) ad Ií. V. ö.: fentebb „a tulajdonból származó követelések'' alcim alatt közölt esetet és a hozzáfűzött joggyakorlatot. 253. Ablakszolgalom más megállapodás nem létében, csupán a világosság és levegő biztosítására ad jogot. Ennélfogva a szolgáló telek tulajdonosai csak arra kötelezhetők, hogy az uralgó telek tulajdonosát olyan állapotba helyezzék, hogy épülete részére a világosság és levegő abban a mértékben, amiként ez a beépités előtt volt, továbbra is megszereztessék. Ha tehát a szolgáló telek tulajdonosai oly módon emelnek épületet, hogy az uralgó épület szolgalmat élvező ablakait a levegőben és világosságban korlátozzák: az uralgó telek tulajdonosa nem követelheti a szolgáló telken emelt egész épület lebontását, hanem amennyiben a levegő és világosság élvezete az uralgó épület megfelelő átalakításával elérhető, beérni tartozik az átalakítási költség és értékcsökkenés megtérítésével; ha azonban a szolgáló telek tulajdonosai ezt nem teljesítenék, jogosult az uj épület ama részének lebontását követelni, mely az ablakszolgalom gyakorlását korlátozza. (G. 1912 febr. 20. 3140/911. sz. a. VII. p. t.) Az ablakjog abból áll, hogy az uralgó épület tulajdonosa a szolgáló telek tulajdonosától igényelheti, hogy ez a világosságot és a levegőt töle el ne fogja. Ha tehát ablakjoga van alperesnek, akkor ő eltilthatja felperest attól, hogy az ablakai előtt saját telkén emelt épület vagy más szerkezet által a világosságod és a levegőt elfogja, ha pedig ily joga nincs, akkor felperest ebben nem gátolhatja; de a saját falában levő ablakok befalazására, vagy kisebbítésére alperes az ablakjog szolgalmának hiánya miatt nem kötelezhető. Dtár r. f. XXVII. 45. V. ö. még C. 3385/87 (Uj Dtár I- 522. 1.); 2175/96- u. o. 525. C. 9894/95; 4058/88; 1891/92; Bpesti I. 24849/84. (Uj Dtár 525—527. 1.; Gr. VIII. 883. eset); C. 4429/85. Gr. VIII. 881. eset; ö. D. V. 351 1) Ablakszolgalom megháboritásának orvoslása sommás visszahelyezési keresettel. C. 8063/89- (Gr. VIII. 908. eset., Gl. I. 554. 1.)
