Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Hitbizomány 135 249. Az úrbéri elkülönítés rendén az egyházak mindenkori lelkészei és iskola-tanitói járandóságában kiadott legelő é serdőbeli illetmény állagának tulajdona az egyházat illeti meg, ebből kifolyólag a különböző időkben alkalmazott lelkészek és tanitók az erdőbeli illetmény fáját, mint az állag kiegészítő részét, felsőbb egyházhatósági jóváhagyás nélkül érvényesen el nem idegenithetik. (1836. VI. t.-cz. 3. és 4. §.) C. 1912. május 14. 3318/1911. P.) A tagosítás alkalmával iskolai czélokra a felekezeti iskolának kiadott ingatlant a később felállított községi iskola a megszűnt felekezeti iskolától nem követelheti. C. 2492/910. (Gr. XVII. 201. 1.) Hitbizomány. 250. A hitbizományi gondnok és esetleg a várományosok meghallgatása minden olyan esetben szükséges, amikor a hitbizomány fővagyonát, állagát közvetlenül vagy közvetve érintő kérdésekről van szó, különösen akkor, mikor az állag csökkentéséről vagy megterheléséről avagy az utód haszonélvezetének korlátozásáról van szó. A kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Alapos a felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett meg azzal, hogy tényállás megállapítása nélkül azon az alapon utasította el a felperest keresetével, mert nem vonta perbe a hitbizományi, illetve annak gondnokát is. A Curia ugyanis ugy találja, hogy a hitbizományi gondnok és esetleg a várományosok perbe vonására ennek a peres ügynek az elbirálhatására szükség nincs, mert annak törvényes előfeltételei hiányoznak. Mind a családi hitbizományok iránt 1862. október 9-én 15.742. sz. a. kibocsátott udvari rendelet 17., 27., 41., 42., 44. §§-aiból, mind pedig a hitbizományi ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában az 1868 : LIV. t.-czikkben nyert felhatalmazás alapján 1869. április 7-én kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 8., 10—12., 14., 15. és 17. §§-aiból kitűnik, hogy a hitbizományi gondnok és esetleg a várományosok meghallgatása minden olyan esetben szükséges, amikor a hitbizomány fővagyonát, állagát közvetlenül vagy közvetve érintő kérdésekről van szó, különösen akkor, mikor az állag csökkentéséről vagy megterheléséről avagy az utód haszonélvezetének korlátozásáról van szó. Ebben a peres ügyben azonban nem forog fenn ez az eset. Itt arról van szó, hogy a felperes az alperessel, mint a hitbizomány ez idő szerint való haszonélvezőjével, a hitbizományi biróság jóváhagyásával megkötött, tehát az utódot is kötelező haszonbérleti szerződés XII. pontjából kifolyó jogi igényét akarja érvényesíteni, illetve követeli azoknak az épületeknek a becsértékét, amelyeket a haszonbérleti szerződés idézett pontja értelmében a bérbevett uradalom területén emelt és amely becsértéknek, a szerződésben körülirt módon és mértékben megtérítésére magát a bérbeadó uradalom a