Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

A tulajdonból származó követelések 131 varsányi 13. sz. telekjegyzőkönyvben 38—39. helyrajzi számok alatt a felperes tulajdonául jegyeztetett be s azt a tanuk vallomása szerint a kihasitáskor a tanitó vette birtokába. Ily tényállással szemben alperes köteles volt volna azt bizonyí­tani, hogy a faiskolát a felperestől, mint tuajdonostól, valamely érvé­nyes jogügylettel megszerezte. Ezt azonban alperes nem bizonyí­totta, amiből következik, hogy alperesnek birtoklása nem a tulaj­donjogon, hanem felperesnek elnézésén alapul, amely tényleges álla­potot a tulajdnos felperes bármikor jogosítva van megszüntetni. Alperesnek az elbirtoklásra is alapitott viszonkeresete már azért sem helytálló, mert a felperes tulajdonjogának megszerzésétől a kereset beadásáig az elbirtoklásra megkivánt 32 évi időköz még nem telt el. (G. 1912. június 5. 5065/911 sz. III. p. t.) Elbirtoklás utján tulajdonjog a temetkezési helyül használt ingatlanra nem szerezhető. C. 902/910. (Gr. XVII. 187. 1. Uj Dtár I. 397. 1.) Lásd az itt ösz­szeállitott joggyakorlatot is. A tulajdonból származó követelések. (Tervezet 659—682. §§.) 244. C: Valamely ingatlannal kapcsolatban gyakorolt jog az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével külön kikötés nélkül is át­száll az uj tulajdonosra; amennyiben telki szolgalomnak elbirtoklás utján való megszerzéséről van szó, a jogelődnek erre vonatkozó használata az uj tulajdonos javára is szolgál és részére a jog meg­szerzésének törvényes alapját képezi. .... Habár az elbirtoklás által megszerzett jog nem szolgálhat annak hátrányára, aki a telekkönyvben bizva, valamely ingatlant még az illető jog bekebelezése előtt szerzett, ugy de, hogy valaki a nyilvánkönyvbe bizva járt el, csak akkor illetheti, ha az elbirtoklás által szerzett szolgalmi jog fennállásáról tudomása nem volt, vagy nem lehetett. A fenforgó esetben azonban a per adataiból, különö­sen abból, hogy felperesek ugyanazon községbeli lakosok, megálla­pítható, mikép a szolgalom gyakorlásáról tudomással bírtak vagy legalább a tulajdonjog megszerzése alkalmával kellő gondosság mel­lett tudomást szerezhettek. Arra nézve pedig, hogy alperes a felpere­sek telkén való átjárást csupán felperesek s illetve jogelődük szíves­ségéből gyakorolták volna, a perben semmi bizonyító adat fel nem merült. Sőt amennyiben a csatolt vázrajzból is ki tetszőén alperes 12 helyrajzi számú telke minden oldalról mások tulajdonát képező tel­kekkel van a közúttól elzárva, amely körülmény esetleg kényszerűt létesítése iránt igénynek is alapul szolgálhatna, ebből épen arra von­ható következtetés, hogy alperes és illetve jogelődeik az átjárást szolgalomszerüen, vagyis a szolgalom megszerzésére irányuló szán­dékkal gyakorolták. (1912. márczius 19-én 2900/1911. P. sz.) Azonos C. I. G. 305/903. (Gr. VIII. 902. eset; Gl. I. 548. 1; Ö. D. V. 353. 1.) A szolgalmi jognak elbirtoklás utján történt megszerzése ellenében

Next

/
Oldalképek
Tartalom